Ezen a csapáson halad Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor is, és ha megértjük, mit akarnak elhitetni a világgal a múlt kapcsán, az segít abban, hogy átlássunk terveiken a jövőt illetően, írja a Bloomberg szemleírója.
A következő években jelentős instabilitásra kell felkészülni az Egyesült Államokban, az erős tekintélyelvűség és a demokratikus tábor küzdelme folytán, állítja Steve Levitsky, a Harvard, és Lucan Way, a Torontói Egyetem politológia professzora a Foreign Affairsben.
A lap elemzői szerint szükséges volna, hogy Brüsszel markánsabban lépjen fel az Európai Unió jogrendjének alapjait megkérdőjelező országok ellen.
A legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz a kamaszkor és a felnőtté válás nehézségeihez nyújt segítséget.
A magyar miniszterelnök a nemzetközi és a belpolitikában is élt már át jobb időket, leváltásának esélyei még soha nem voltak ennyire kedvezőek, olvasható az osztrák hetilapban megjelent elemzésben.
Meghatározó lesz, hogy Brüsszel és Berlin miként kezeli az Európai Unió és Lengyelország közötti ellentétet, ami belülről destabilizálja a közösséget, de a következményeit a kontinensen kívül is lehet majd érezni, írja a brit lap.
Az amerikai Foreign Policy összeállítást készített arról, milyen választásokra kell figyelni a világban 2022-ben. Az összeállításban nagy figyelmet kap Magyarország is.
A következő esztendő nehezebb lesz, mint a mostani, ez a véleménye a világhírű közgazdásznak, melyet a Project Syndicate-ben megjelent cikkében fejt ki.
2022-ben újból nagy szenvedések várnak az emberiségre, így járvány és háború, de hogy pusztító hatásuk mekkora lesz, az rajtunk múlik – írja előrejelzésében Andreas Kluth, aki Berlinből küldi elemzéseit a Bloomberg amerikai hírügynökségnek, korábban pedig a Handelsblatt angol nyelvű kiadásának főszerkesztője, továbbá az Economist szemleírója volt.
A kilátások rövidtávon jók a politika fő áramlata számára, mert az emberek nagy része óvatosságot és védelmet igényel. De a szinte a végtelenbe tűnő zárlat és a kötelező oltás folytán fennáll a veszély, hogy a kormányok rosszul ítélik meg a közhangulatot. Többek közt ezt írja Ivan Krasztev bolgár politológus a New York Times-ban.
A legsötétebb időszakokban is találjuk meg a fénypontocskákat.
Az EU olyan későbbi belépői, mint Magyarország és Lengyelország már a csatlakozás előtt pontosan felmérhettek, merre vezet az integráció útja. Azaz esetükben meglehetősen világosak voltak a tagság következményei, mondta a belga Koen Lenaerts a Politicónak.
A korábbi kancellár, a politikától visszavonult Sebastian Kurz példaképnek tekintette a kelet-európai tekintélyelvű vezetőket, köztük Orbán Viktort.
A friss Nobel-békedíjas főszerkesztő azt mondja a Time magazinnak adott interjúban, ha rajta múlik, az elismerést Alekszej Navalnijnak adta volna.
Kurz csak a hírnök volt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski oldalán. Ők hárman meglehetősen korán hadállásba vonultak Európa szétverésére, a társadalom nevében keménységet tanúsítottak a gyengék és az idegenek ellen. Hogy irányvonalukból menetközben fősodor lett, arra Kurz fura módon mindig is büszke volt, írja a Süddeutsche Zeitung elemzője.
Az előző kancellár, Angela Merkel fékezte, hogy előre lehessen lépni a demokrácia ügyében. Ám most végleg megszűnt ez az akadályozó tényező. Így látja a helyzetet Guy Verhofstadt, EP-képviselő, volt belga miniszterelnök, aki sokáig ellátta a liberális frakció vezetői teendőit Strasbourgban.
Cseppet sem rutinkérdés, hogy ki lesz januárban az olaszok következő államfője, mert az nagyjából pont úgy meghatározza Európa jövőjét, mint a szeptemberben lezajlott német, illetve a jövő tavasszal esedékes francia választás.
Ha az Európai Unió engedi, hogy a halál és szenvedés alaphelyzet legyen, akkor még inkább elmosódik a választóvonal az EU és a tekintélyuralmi rezsimek között, írja az amerikai lap a lengyel-fehérorosz határon zajló menekültválság kapcsán.
