Lassan már közhelynek számít a szabályokra épülő nemzetközi rend, de hogy mennyire fontos, az kiderül a Ryanair gépének eltérítéséből – írja a Financial Times külpolitikai főelemzője. Gideon Rachman úgy értékeli, hogy a diktátor veszélyes precedenst teremtett a világban, de Európának és az Egyesült Államoknak megálljt kell parancsolnia, még mielőtt a világ eljutna a jogtalanság állapotába.
A nyugati demokráciák a túlélésért küzdenek a tolvaj rezsimek ellen, amelyek mindennél nagyobb fenyegetést jelentenek – írja a tekintélyes brit konzervatív The Times. Már az is előrelépés, hogy megkezdődött harc a kleptokráciák ellen, amelyek kifosztják a saját országukat, és felforgatják a Nyugatot. De lehet, hogy már túl késő.
Lehet, hogy a populizmus sok helyen akadozik, az emberi gyarlóság azonban megújuló forrást jelent az autokraták számára.
Az illiberális demokrácia eljövetelét évtizedekkel korábban megjósoló amerikai elemző szerint az ellenségeskedésnek sem politikai, sem katonai úton nem lehet véget vetni, pedig addig nem lesz béke, amíg a palesztinoknak nem lesz állama.
Az osztrák kancellár körüli botrány következménye lehet az is, hogy az emberek elkezdenek nem hinni a demokráciában, nyilatkozta Sabine Matejka a Der Standardnak.
Az n-tv hírcsatornán közölt elemzés szerint az osztrák kancellár útelágazáshoz érkezett a hamis tanúzási botrány miatt, egyelőre azonban úgy tűnik, nem fordult meg a fejében a lemondás gondolata.
Az orosz elnök azért beszél a múltról, mert annyira elszigetelődött a világban, hogy a győzelem napi katonai parádén, amelyen egykor még amerikai elnökök is részt vettek, most az egyetlen állami vendég a tadzsik diktátor volt – írja a német lap.
Ez ellen azonban az Európai Unió sokat tudna tenni. Kérdés, hogy akar-e cselekedni, teszi fel a kérdést a távozó lengyel emberi jogi biztos, Adam Bodnar a Spiegelben.
Ehhez az Egyesült Államoknak támaszkodnia kell az Európai Unióra, írja Hegedűs Dániel a The Hill hírportálon. Véget kell vetni Brüsszel passzivitásának, mondja.
Az elmúlt és a mostani időszak ráirányítja a figyelmünket arra, vajon mennyire érezzük magunkat szabadnak.
Újra adásba került egy reklám, amelyhez a színész hangját használták. Az ATV elismerte, hogy kegyeletsértő volt.
Rajongói szemében az izraeli miniszterelnök királynak számít, ám lehet, hogy most az egyszer alulmarad a királycsinálók szövetségével szemben – írja a Financial Times vezércikke. A kormányfő, akinél senki más nem töltötte be hosszabb ideig ezt a posztot, nem tudott életképes koalíciót összekovácsolni az újabb előrehozott választás után, amely immár a negyedik volt két év alatt.
A bécsi Kurier Európa napján megjelent szerkesztőségi véleménycikkében arra biztatja az uniót, hogy merjen nagy lenni, és ne hagyja, hogy fokozatosan eltörpüljön, vagyis a ténylegesnél kisebb legyen és szűkagyú, bornírt figurák lefékezzék.
Ausztria a legjobb úton van afelé, hogy kövesse a magyar és a lengyel példát, azaz kiüresítse a jogállamot. Erre hívja fel a figyelmet a legolvasottabb német újság kommentárja, miután az osztrák Alkotmánybíróság kénytelen volt a köztársasági elnök segítségét kérni, mert a pénzügyminiszter nem volt hajlandó kiadni a törvényhozás vizsgáló bizottságának az Ibiza-botránnyal kapcsolatos aktákat.
Ez legfőképp abból látszik, hogy a miniszterelnök párhuzamos államot épít, írja a brit lap, mely azt a magyar politikust is megnevezi, aki szerintük alkalmas lehet Orbán legyőzésére.
Orbán Viktor már jó ideje flörtöl Pekinggel, ám a viszony egyre inkább kockázatot jelent az unió és a NATO számára – írja a konzervatív német Die Welt. Merthogy Kína mind gyakrabban Magyarországon keresztül találja meg az utat az EU-ba, de a Fidesz nem fél attól, hogy itt bármiféle veszély leselkedne.
Hónapok óta nyomoz a német államügyészség, mert erős a gyanú, hogy az uniópártok több képviselője nem véletlenül szavazott az Európa Tanácsban többször is az emberi jogok ellen, amikor az azerbajdzsáni jogsértésekről volt szó. A Süddeutsche Zeitung azonban úgy tudja, hogy a CDU-CSU több politikusa mellett további személyek is a hatóságok látókörébe kerültek.
Az orosz elnök mindent megtesz, hogy felszámolja a sajtószabadság maradványait is.
A magyar kormányfő eredeti gondolkodó, ha azt kell kitalálni, miként vezesse vissza Magyarországot a tekintélyuralomba, de úgy, hogy közben azért fennmaradjon a demokratikus látszat. Ennek része, hogy olyan alapítványokba visz ki 11 egyetemet, amelyet alighanem a szövetségesei vezetnek majd. A Fidesz már uralma alá vonta a választási rendszert, a sajtót, a bíróságokat és a gazdaság jó részét, most még tovább megy – írja vezércikkében az Economist.
Az orosz elnök a XX. század kétpólusú kategóriáiban gondolkodik. Úgy véli, folyamatosan csatáznia kell a nyugattal, írja a német lap.
