A bevándorlásról zajló vita az EU-ban a schengeni övezet végét jelentheti, közben a kínai gazdasági nyomulás és a Moszkva-párti politikai erők tevékenysége is aggódásra adhat okot. Világlapok cikkeit ismertetjük.
Egyáltalán lehetséges, hogy Hollandia és Magyarország elhagyja az Unió menekültügyi rendszerét? – teszi fel a kérdést a német lap szerzője.
Többek közt az állatvédők is kritizálják, de korábbi botrányai is árnyékot vetnek Várhelyi jelölésére, amellyel többek között a Politico, az Euractiv és a Süddeutsche Zeitung is foglalkozik. A magyar kormány menekültpolitikáját elemzi a Frankfurter Rundschau, míg a FAZ a német menekültügyet, a Financial Times pedig az európai migrációs politikát tárgyalja. Az EU gazdasági helyzetéről szóló Draghi-jelentésről ír a The Guardian. A Times szerint Kínának jó oka van rá, hogy féljen saját népe haragjától. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Abszurdnak nevezi az európai menekültpolitikát a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. Walter Russel Mead neves amerikai politológus szerint Amerika nincs felkészülve a világban tapasztalható fenyegetések elhárítására. Anne Applebaum azt írja, az Egyesült Államokban nyitott fülekre talál az Amerika-ellenes propaganda. Az egész világ veszíthet a Washington és Peking közötti vetélkedés miatt, jelenti ki Gideon Rachman külpolitikai elemző. Távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól, írja James Stavridis, a NATO európai haderőinek volt főparancsnoka a Bloombergben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Románia szeretne minél előbb a schengeni rendszer teljes jogú tagja lenni, ezért erőteljes lépéseket tett az illegális bevándorlás korlátozására, írja a FAZ. A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója Európa utolsó esélyének nevezi a Draghi-jelentést. A Die Welt azt elemzi, mit jelez, hogy Benito Mussolini unokája hátat fordított Giorgia Meloni pártjának. Az ausztriai választások előtti helyzetet elemzi a Die Presse. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A ragyogóan tiszta Európa korruptabb, mint ahogy azt sokan gondolják, írja az Economist. Növekvő ukrán aggodalmakkal találkozott Kijevben Fareed Zakaria, a Washington Post szerzője. Kilenc EU-tagnál kiverte a biztosítékot, hogy a Valutaalap elnöke Moszkvába készül. Alexander Stubb finn elnök úgy ítéli meg, hogy befellegzett Putyinnak, immár a hattyúdalát figyeljük. Az emberek leszoknak a demokráciáról, írja Ivan Krasztev politológus, ezúttal hazája politikai fejleményeit elemzve. Nemzetközi lapszemle.
A magyar miniszterelnök azzal büszkélkedik, hogy támogatta a republikánus programot, és úgy véli, nincs vesztenivalója, ha a demokrata jelölt, Kamala Harris nyer.
Trump Orbán-rajongásáról ír az Euractiv. A Washington Post a Harris–Trump-vitát elemzi. Cas Mudde szerint a szélsőjobb csak szavakban a munkások védelmezője. A washingtoni Amerikai Német Intézet munkatársa, Eric Langebacher szerint az AfD messze nem olyan veszélyes, mint Putyin vagy Orbán. Kezd hűlni a túlfűtött orosz gazdaság, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Harris–Trump-vitáról ír a Wall Street Journal és a Washington Post. A Barclay’s is csatlakozott a Citi és az Erste véleményéhez, hogy a közeljövőben nehéz idők várnak a forintra. Az Unió energiaügyi biztosa kijelentette, az EU nincs többé rászorulva az orosz földgázra. Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatója szerint véget kell vetni annak, hogy Orbán Viktor blokkolhassa az új EU-tagok felvételi folyamatát. Az izraeli parlament elnöke szerint a gázai háborút addig kell folytatni, amíg el nem törlik a Hamászt a föld színéről. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sikerült felhúznia Donald Trumpot, aki vagdalkozni kezdett.
Stratégiák, trükkök, hibák: miért sikeresebbek a jobboldali populisták több európai országban, mint Németországban? Ennek jártak utána a német lap tudósítói.
A neves amerikai biztonságpolitikai elemző, Max Boot szerint megint szervezkedik az Iszlám Állam. A Wall Street Journal az amerikai elrettentő erő hanyatlásának jelét látja. A Kamala Harris–Donald Trump-vita jelentőségéről ír Gideon Rachman elemző a Financial Timesban. A lap Mario Draghi EU-s versenyképességi tanulmányával is foglalkozik. Ausztria nem lazít menekültpolitikáján, írja a FAZ. Környezetvédők felháborodással fogadták, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint Magyarország soros elnökként azt javasolta, 20 évvel halasszák el a kerozinadó tervezett kivetését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A francia lap Mahamat Idriss Déby csádi elnök budapesti látogatásával kapcsolatban ír arról, hogy Magyarország 200 katonát küld az afrikai országba.
