EUobserver: Orbán képmutatásának zarándokhelye lett a nevezetes brüsszeli ereszcsatorna
Szájer József négy évvel ezelőtti bulijának szervezője állítja: kapcsolatban van a volt politikussal, írt is neki.
Szájer József négy évvel ezelőtti bulijának szervezője állítja: kapcsolatban van a volt politikussal, írt is neki.
Az Orbán-kormány költségvetési, illetve monetáris politikáját több külföldi stratégiai elemző is veszélyesnek ítéli. A The Guardian, a Financial Times és a The Daily Telegraph a német politikai állapotát elemzi. A The Wall Street Journal siralmasnak tartja Joe Biden külpolitikai mérlegét. A The Hill elemzése szerint az orosz társadalom cinkos a Putyin által elkövetett háborús bűnökben. Az Osztrák Szabadságpárt megnyerheti a vasárnapi választásokat, írja a Neue Zürcher Zeitung.
Petr Pavel cseh elnök, volt NATO-tábornok, aki határozottan kiállt Ukrajna mellett, a The New York Timesnak elmondta: Kijevnek el kell fogadnia, hogy bizonyos területek orosz ellenőrzés alatt maradhatnak, legalábbis átmenetileg.
Az ukrajnai háború állásával foglalkozik a Washington Post mellett a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Times is. Ukrajnának van terve a győzelem kivívására, de mi jelenti a győzelmet, teszi fel a kérdést a brit lap. Joe Biden kudarcának nevezi Gázát a Guardian, mely a csipogós akcióval, egy másik cikkében pedig Trump haiti bevándorlókra vonatkozó kijelentésével is foglalkozik.
Mértékadó német lapok meghatározó szerepet tulajdonítanak a Berlin körüli tartomány szociáldemokrata miniszterelnökének abban, hogy Türingiától és Szászországtól eltérően Brandenburgban nem a szélsőjobboldali AfD lett a legerősebb párt.
Volodimir Zelenszkij jövő héten bemutatja béketervét. Az ukránok bár kitartóak, az orosz túlerővel szemben most olybá tűnik, a habozó Nyugat mellett szinte tehetetlenek.
Aleksandar Šapić a maradványokat Horvátországba száműzné. A szerb nacionalisták azonban ebben a kérdésben saját elnökükkel kerültek szembe.
Keményen kiállt a magyar kormánnyal szemben a héten a Budapest Fórumon elhangzott beszédében David Pressman amerikai nagykövet. A hírügynökség azonban borúlátó az amerikai diplomácia jövőjével kapcsolatban.
A bevándorlásról zajló vita az EU-ban a schengeni övezet végét jelentheti, közben a kínai gazdasági nyomulás és a Moszkva-párti politikai erők tevékenysége is aggódásra adhat okot. Világlapok cikkeit ismertetjük.
Egyáltalán lehetséges, hogy Hollandia és Magyarország elhagyja az Unió menekültügyi rendszerét? – teszi fel a kérdést a német lap szerzője.
Többek közt az állatvédők is kritizálják, de korábbi botrányai is árnyékot vetnek Várhelyi jelölésére, amellyel többek között a Politico, az Euractiv és a Süddeutsche Zeitung is foglalkozik. A magyar kormány menekültpolitikáját elemzi a Frankfurter Rundschau, míg a FAZ a német menekültügyet, a Financial Times pedig az európai migrációs politikát tárgyalja. Az EU gazdasági helyzetéről szóló Draghi-jelentésről ír a The Guardian. A Times szerint Kínának jó oka van rá, hogy féljen saját népe haragjától. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Abszurdnak nevezi az európai menekültpolitikát a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. Walter Russel Mead neves amerikai politológus szerint Amerika nincs felkészülve a világban tapasztalható fenyegetések elhárítására. Anne Applebaum azt írja, az Egyesült Államokban nyitott fülekre talál az Amerika-ellenes propaganda. Az egész világ veszíthet a Washington és Peking közötti vetélkedés miatt, jelenti ki Gideon Rachman külpolitikai elemző. Távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól, írja James Stavridis, a NATO európai haderőinek volt főparancsnoka a Bloombergben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az új elképzelés szerint Brüsszel 40 milliárd eurót adna, de az USA nélkül.
Románia szeretne minél előbb a schengeni rendszer teljes jogú tagja lenni, ezért erőteljes lépéseket tett az illegális bevándorlás korlátozására, írja a FAZ. A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója Európa utolsó esélyének nevezi a Draghi-jelentést. A Die Welt azt elemzi, mit jelez, hogy Benito Mussolini unokája hátat fordított Giorgia Meloni pártjának. Az ausztriai választások előtti helyzetet elemzi a Die Presse. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A volt elnök Orbán Viktort és Hszi Csing-Cing kínai elnököt dicsérte; kampánya azt üzeni: „az emberek kemény vezetőt akarnak”, írja az amerikai lapban olvasható összeállítás.
A Die Presse szerint Németország határellenőrzésre vonatkozó döntése uniós alapjogokat érint, és Európa gazdaságára is hatással lehet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, a döntés dominóhatást válthat ki. Németországnak hallgatnia kellene a Draghi-féle, Európa gazdaságát elemző jelentésre, írja a Financial Times. A Süddeutsche Zeitung szerint a választási kampány Ausztriában inkább mulatságos, semmint riasztó. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A ragyogóan tiszta Európa korruptabb, mint ahogy azt sokan gondolják, írja az Economist. Növekvő ukrán aggodalmakkal találkozott Kijevben Fareed Zakaria, a Washington Post szerzője. Kilenc EU-tagnál kiverte a biztosítékot, hogy a Valutaalap elnöke Moszkvába készül. Alexander Stubb finn elnök úgy ítéli meg, hogy befellegzett Putyinnak, immár a hattyúdalát figyeljük. Az emberek leszoknak a demokráciáról, írja Ivan Krasztev politológus, ezúttal hazája politikai fejleményeit elemzve. Nemzetközi lapszemle.
A magyar miniszterelnök azzal büszkélkedik, hogy támogatta a republikánus programot, és úgy véli, nincs vesztenivalója, ha a demokrata jelölt, Kamala Harris nyer.
Trump Orbán-rajongásáról ír az Euractiv. A Washington Post a Harris–Trump-vitát elemzi. Cas Mudde szerint a szélsőjobb csak szavakban a munkások védelmezője. A washingtoni Amerikai Német Intézet munkatársa, Eric Langebacher szerint az AfD messze nem olyan veszélyes, mint Putyin vagy Orbán. Kezd hűlni a túlfűtött orosz gazdaság, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Harris–Trump-vitáról ír a Wall Street Journal és a Washington Post. A Barclay’s is csatlakozott a Citi és az Erste véleményéhez, hogy a közeljövőben nehéz idők várnak a forintra. Az Unió energiaügyi biztosa kijelentette, az EU nincs többé rászorulva az orosz földgázra. Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatója szerint véget kell vetni annak, hogy Orbán Viktor blokkolhassa az új EU-tagok felvételi folyamatát. Az izraeli parlament elnöke szerint a gázai háborút addig kell folytatni, amíg el nem törlik a Hamászt a föld színéről. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.