Nemzetközi lapszemle: Orbán és Macron Peking hasznos idiótái
A két vezetőt látványos gesztusokkal le lehet venni a lábukról, miközben megbontják a Nyugat egységét.
A két vezetőt látványos gesztusokkal le lehet venni a lábukról, miközben megbontják a Nyugat egységét.
Két konzervatív think-tank vezetői arra figyelmeztetnek, hogy Orbán Viktor Kína-barátsága miatt Magyarország nem megbízható partner.
A Deutsche Welle, a Der Standard, a Süddeutsche Zeitung, a Guardian, és a Bloomberg hírügynökség a szlovákiai eseményeket tárgyalja. A New York Timesban megszólaló szakértő szerint a Nyugat nem érti, milyen mértékben változott meg Oroszország. Az Ecomomist Hszi Csin-ping és Putyin találkozójára reagál, valamint Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit taglalja.
A The Guardian és a Politico a Robert Fico elleni merénylettel foglalkozik. Az Euractiv és a Le Monde a grúziai helyzetről ír. Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 évvel ezelőtti srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítaná július 11-ét, jegyzi meg az AP. Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatója szerint Európa befolyása zsugorodik, a kontinens pedig hatalmas politikai hibákat követ el. Hamish de Bretton-Gordon brit katonai szakértő azt állítja, Vlagyimir Putyin akár hónapokon belül legyőzheti Ukrajnát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fél év egyezkedés után Geert Wildersnek sikerült összekovácsolnia egy keményvonalas jobboldali koalíciót. Hollandia belpolitikáját eddig a kompromisszumkészség jellemezte, és ennek nyomán a hollandok Brüsszelben is a használható megoldásokat keresték. Ez most alighanem megváltozik.
A hulladékgazdálkodási koncesszió tavaly nyáron váltotta fel a korábbi, piaci alapon működő rendszert. Hiába gazdálkodik a Mohu több pénzből, kevesebb lett a begyűjtött intézményi hulladék, a szakértők véleménye az új rendszerről pedig lesújtó – írja a friss HVG.
A kormányközeli cégek ezermilliárdos bevételre számíthatnak a Kínával kötött megállapodásoktól, amelyek a kulcsfontosságú ágazatokra is kiterjednek. A magyar az EU leginkább Kína-barát társadalma, miközben a kínai hatalmi berendezkedés Orbán Viktor számára is szimpatikus – írja a friss HVG.
Az Uniónak ismét meggyűlhet a baja az Orbán-kormánnyal, írja a Politico. Az AP és a Newsweek Hszi elnök európai útját értékeli. A Daily Telegraph szerint Kína immár exportálja nyugatra a totalitárius rendszert. Az Euractiv a magyar egészségügy helyzetével foglalkozik. A Financial Timesban a Le Monde korábbi főszerkesztője ír a német külpolitikáról. Brüsszelben erősödnek a hangok, hogy Szlovákiától vonjanak meg jelentős európai támogatásokat, írja a Libération. A Bloomberg és a Guardian az orosz–ukrán háború jelenlegi állását elemzi. Paul Lendvai úgy látja, hogy Benjamin Netanjahu csak rombol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ivan Krasztev az Európát az utóbbi egy évtizedben sújtó öt válságról írt a Le Monde-ba. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz szerint újra kell gondolni a kapitalizmus rendszerét. Youval Noah Harari állítása szerint a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát. A Financial Times ugyancsak az izraeli helyzetet értékeli. A The Economist Szergej Sojgu leváltását elemzi. A Bloomberg a grúziai ügynöktörvényt és az arra adott nyugati reakciókat tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standardban megjelent vendégkommentárjában Rásky Béla arról ír, hogy az új politikai sztár lendületet ad a magyar belpolitikának. Nem mond semmi újat, és többet sem, mint a megosztott ellenzék. A felhajtás folytatódik, a tartalmi hiányosságok ellenére.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Le Figaro, illetve a Time a kínai elnök európai útját és hazai politikáját elemzi. A Financial Time szerint az EU teljes mértékben függetleníthetné magát az orosz cseppfolyósított földgáztól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Szergej Sojgu leváltására is reagál. Joe Biden kétségbeesetten próbálkozik, hogy véget érjen a gázai háború, írja a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A vezércikk úgy értékeli, hogy a nemzetközi politikában ugyan meglepően konstruktívnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, ám odahaza az illiberális demokrácia megteremtésének a vágya vezérli. A múlt héten sztrájkba léptek a közszolgálati média dolgozói, és ez zavaró jel az EU egyik legfontosabb tagállamából.
A világsajtó a kínai elnök európai útjának világpolitikai mérlegét próbálja megvonni, benne Magyarország szerepével. A Neue Zürcher Zeitungban arról írnak, sok politikus hideglelést kap attól, hogy a magyar kormányfő és a szerb elnök Donald Trumpnak drukkol. A Politicóban a szlovák kormányfőnek a sajtó elleni támadásáról olvasni, Schiff András Londonban elő világhírű zongoraművész pedig arról nyilatkozik a Timesnak, miért nem látogat Magyarországra.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök az ukrajnai orosz háborús célokról, a béke kilátásairól és az európai stratégiai szemlélet hiányáról beszélt a Die Presse osztrák lapnak adott interjúban.
Az összes nyugati vezető lap azzal van tele, mit csinált és vajon mit ért el a kínai elnök franciaországi, szerbiai és magyarországi látogatása alatt.
Hszi Csin-ping európai patrónusát Orbán Viktornak hívják.
A New York Times, a Financial Times, a The Times és a Die Zeit egyaránt Hszi európai útját elemzi, különös tekintettel a magyarországi állomásra. A Die Presse az EU Oroszország- és Ukrajna-politikájával foglalkozik. Az Economist szerint lassan szétesik a liberális gazdasági világrend. Giorgia Meloni nem az a szélsőséges, akinek gondolták, állítja a Financial Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hszi Csin-ping európai útját elemzi a Neue Kronen Zeitung, a Die Welt és a Financial Times. Az észak-macedóniai választásról tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung, Orbán szövetségesének áll a zászló. Az átalakuló francia belpolitikai erőviszonyokat tárgyalja a The Washington Post. Az EU Ukrajna-politikájáról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Azt, amit Orbán Viktor: elfoglalni. Csak nem veszik észre, hogy ez a gazdasági szálak szétszakadozását hozná magával, és katasztrofális következményekkel járna a jólétre nézve.
A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. Sőt, ami Orbán családbarátnak nevezett kormányának igazán kellemetlen: a szomszédban már a családosok fizetése is magasabb – olvasható a HVG hetilap cikkében.