Neue Zürcher Zeitung: A NATO-nak fontosabb dolga is van, mint hogy Orbánhoz hasonló belső kerékkötőkkel csatázzon
Magyarország jelenleg a nyugati szövetség gyenge láncszemének számít, írja a svájci lap szerzője.
Magyarország jelenleg a nyugati szövetség gyenge láncszemének számít, írja a svájci lap szerzője.
A Bloomberg szerint bizonyos források nem tartják kizártnak, hogy Magyarországon a jövő hétre tolódik át a svéd NATO-tagság ratifikálásának utolsó, elnöki aktusa. A Washington Post szerzője szerint Macron javaslatában, hogy külföldi csapatok is részt vehetnének a háborúban, nincs semmi új. Az OMV volt vezérigazgatója úgy látja, itt az alkalom, hogy Ausztria megszabaduljon az orosz gázfüggőségtől. Európának nem szabad csak Kínára összpontosítania, amikor gazdaságának biztonsága forog kockán, írja a Financial Times.
Az amerikai exelnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója a Die Weltnek beszélt arról, mi következhet, ha Trump legyőzi Bident a novemberi elnökválasztáson.
Az amerikai lap budapesti tudósításában magyar elemzők, Krekó Péter és Mráz Ágoston Sámuel is értékelnek.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a svédek megfizetik a NATO-csatlakozás árát. A brit fegyveres erők parancsnoka és Ivan Krasztev az ukrajnai háború állását értékeli a Guardianben, illetve a Project Syndicate-ben. Joschka Fischer volt német külügyminiszter az önálló európai biztonságpolitika szükségességét húzza alá. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetéről ír a Washington Post. Nem elképzelhetetlen, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen elnök lesz, írja az Economist. A New York Times külpolitikai szakírója szerint Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar kormányfő olyan erőként igyekszik feltüntetni Magyarországot, amellyel komoly erőként kell számolni az európai politikai színtéren. Miközben csupán 10 millió lakosa van és az európai gazdasági összteljesítményből mindössze 1%-kal veszi ki a részét - írja az amerikai lap kelet-európai tudósítója.
Stockholm hónapokon át mocskos alkudozásra kényszerült Magyarországgal és Törökországgal, hogy bekerülhessen a katonai szervezetbe. A csatlakozás alapvető geopolitikai fordulatot jelent, hiszen két évszázados semlegességnek vet véget, és bár nem katonai nagyhatalomról van szó, fontos a NATO-nak az erősítés az északi szárnyon.
Az emigráns orosz íróval a Financial Times készített interjút, melyben beszél a Putyin-rezsimről, az autonóm kultúrát elnyomó hatalom természetéről, és arról is, hogy most épp min dolgozik.
A Le Figaro szerint még a Fideszen belül sem világos, miért tartott ennyi ideig a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása. Rishi Sunak brit miniszterelnök Ukrajna támogatása mellett tesz hitet. Egy magas rangú volt brit katonai vezető szerint Európa már most elvesztette a következő világháborút. Niall Ferguson történész azt állítja, a világ nem kezeli méltányosan Izrael katonai fellépését. A Wall Street Journal az amerikai elnökválasztási küzdelmet elemzi. A Süddeutsche Zeitung a jogállam győzelmének tartja a Kurz volt osztrák kancellár ügyében hozott ítélet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Olyan mértékben tartja kezében a hatalmat, hogy azt még a nagy tüntetések sem veszélyeztetik.
A nyugati sajtó szerint az ukránok képességeit bőven meghaladja, hogy partra szálljanak a Krímben - anélkül viszont esélytelen az orosz kiűzése az ország területéről.
Kellő fegyverzettel az ukrán fél átvészelheti az idei támadásokat, csapásokat mérhet a Krímre, sőt, akár az orosz állam területére is, megtisztíthatja a Fekete-tengert és felkészülhet az újabb offenzívára.
A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban diplomaták és elemzők nem hisznek Orbánnak. Az EP-alelnöke szerint gyenge lábakon az Európai Bizottság ellen írt kereset. Több vezércikk foglalkozik a háborúval, a Washington Post szerint Ukrajna sorsa Mike Johnson képviselőházi elnök kezében van. A német Bevándorlási Hivatal gyanúja szerint több kárpátaljai magyar visszaél a menedékjoggal. A WizzAir ismét a legrosszabb fapados légitársaság lett Nagy-Britanniában egy felmérés szerint. Ez a hvg360 nemzetközi lapszemléje.
Évek óta megy a harc a magyar és az osztrák kormány között a közös vasúttársaság miatt, de most már végleg elmérgesedett a viszony. Olyannyira, hogy még a nagy Orbán-barátnak számító FPÖ is azt mondja: meg kell védeni a nemzeti érdekeket.
Henry Kissinger már a 70-es években megmondta, hogy nem szabad úgy tenni, mintha Kína és Oroszország tisztességes partnerré válhatna, idézi az amerikai külpolitika néhai kulcsemberét Ferguson.
A lap politológus szerzője, Sabine Rennefanz beszámol arról, hogy Patzelt könyvet írt az orbáni Magyarországról.
Debrecenben nincs elég víz, a szükséges áram előállításához előreláthatólag növelni kell az orosz gázimportot, munkásokat pedig külföldről kell importálni, gyakran Ázsiából – egy olyan országban, amelyet 10 éve migránsellenes jelszavakkal bombáznak, írja a lap tudósítója.
Milorad Dodik a Politico szerint arra panaszkodott az orosz elnöknek, hogy a Nyugat protektorátusa, viszont, hozzátette, vannak barátai is. Ukrajna sorsa az amerikai Képviselőház republikánus elnökének a kezében van, írja a Wall Street Journal. Alekszej Navalnijról emlékezik meg a Bloomberg. Gyengül a kínai gazdaság, ám ez nem jó az Egyesült Államoknak, fejti ki a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Eljutottunk odáig, hogy már nem egy csoport lopja meg az államot, hanem maga az állam vált a lopás eszközévé. Ez a HVG hetilap ajánlója a HVG felelős szerkesztőjétől.
A kárvallottak szerint az Orbán-kormány mindent módszeresen csinál, semmit sem bíz a véletlenre. Az osztrák Európa-miniszter szerint az önkény egészen nagy holdingokat is sújt.