Orbán szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ukránok Európát védenék, hiszen nem nyújtanak semmiféle pótlólagos biztonságot a kontinens nyugati felének. A miniszterelnök ezt a volt osztrák kancellárral, Wolfgang Schüssellel folytatott beszélgetésben mondta, ahol további európai- és világpolitikai kérdéseket is érintett.
A New York Times, a Bloomberg, a Neue Zürcher Zeitung és a Der Standard is a magyar belpolitikai botrányt elemzi. A Le Figaro a Magyarországot is érintő Tucker Carlson-Putyin-interjút tárgyalja. Az amerikai választások esélyeit elemzi a New York Times egy másik írása. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország ismét a címlapra került.
Párhuzamosan azért Tucker Carlsonnak is kiosztanak pár pofont a Putyin-interjú miatt.
Tucker Carlsonnak megadatott, hogy interjút készítsen a világ egyik legveszélyesebb emberével, de elszúrta.
Jönnek fel a nacionalista-populista pártok, így még több súrlódás várható. Európának már most meg kell kezdenie, hogy felkészüljön rá, mutat rá a Bloomberg szerkesztőségi véleménye.
A tekintélyuralommal próbálkozik a szlovák kormányfő, írja a Le Figaro. A Politico szerint Ausztria alvajáróként halad a szélsőjobb győzelme felé. Itt az ideje, hogy hogy Európa megszervezze a saját védelmét, írja a Die Welt szerzője, és ezzel a kérdéssel foglalkozik a Profil cikke is. A lengyelországi helyzetről ír az Economist. Tucker Carlson Putyin-interjúját tárgyalja a New York Times. A Reuters a magyarországi antifaper olasz vádlottjáról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A demokrácia visszafejlődésének hősét Orbán Viktornak hívják - olvasható a lapban.
Az olasz kormányfő megerősítette a róla alkotott képet: olyasvalaki, aki fontos szerepet tölthet be az európai politika legfelső szintjén, írja a lap római tudósítója.
A Taylor Swift körüli hullámverések közéleti aspektusaival foglalkozik az Economist. A magyar kormány és az EU közötti, a szuverenitásvédelmi törvény mentén kibontakozott újabb összezördülésről ír a Financial Times, a New York Times és a Die Presse. A holland választások jobboldali-populista győztese két hét elteltével sehol sem tart a kormányalakítással – írja a Der Standard. A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint Joe Biden van hivatalban, de Donald Trump kormányoz. Az izraeli helyzettel foglalkozik a The Guardian. Joe Biden nem szeretne súlyos válságot, ám helyre kell állítania Amerika tekintélyét az Iránnal kirobbant konfliktusban – írja a Bloomberg. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Önvallomásában Stefano Bottoni, olasz-magyar történész elismerte, óriásit tévedett, amikor túlzottnak tartotta az új alaptörvény elfogadásakor a megsemmisítő kritikát. A rendszer leírásánál könyvében külön megemlítette, hogy „új típusú, politikai végrehajtóként kezelt köztársasági elnököt” honosított meg a Fidesz, és ilyen Novák Katalin is.
Orbán azt reméli, hogy az európai, amerikai és francia választás eredményeként változnak az erőviszonyok, és így már nem lesz ideológiai kívülálló – írja Ernst Hillebrand, a német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője.
Trump számára egy a fontos: bizonyítani, hogy riválisa, Joe Biden káoszt káoszra halmozott – állítja a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálta kezébe venni saját védelmét, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times.
A PiS megrendítette a jogállami intézményeket, és leépítette a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel példa bizonyítja, hogy egy ilyen választási autokráciát is meg lehet buktatni, de a demokratikus visszarendezést már csak nagyon kemény kézzel lehet elintézni.
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
A Washington Postnak nyilatkozó Vadai Ágnes szerint Orbán Viktor megalázó helyzetbe hozta Magyarországot a svéd NATO-csatlakozás ügyében. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik a The Guardian is. Az osztrák lap mindemellett foglalkozik a 2024-es globális választási dömpinggel is, azt taglalja, min múlik a szélsőséges pártok sikere. Erről ír a Die Zeit is az európai választások összefüggésében. Paul Lendvai az ukrajnai és az izraeli helyzet, valamint az amerikai választások összefüggéseit tárgyalja. Paul Krugman szerint hamis a Donald Trumpék által sugallt kép a migráció ártalmas voltáról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán Viktor belpolitikai okokból késlelteti Svédország NATO-tagságának megszavazását. Ez egy olyan diplomáciai bohózat, amelyben a tekintélyelvű magyar kormányfő mindennek látszik, csak erősnek nem – írja véleménycikkében a legnagyobb német lap kelet- és közép-európai tudósítója, Cathrin Kahlweit.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek is nagy szívesség lenne, ha Donald Trump visszatérne az USA élére – fejtegeti az exelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnek írt elemzésében.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
