Belassult az ellentámadás, a helyzet már az első világháborúra hasonlít, véli Valerij Zaluzsnij. Beismeri, elszámolták magukat: már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség szerinte bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak, ám Putyinnak viszonyítási pont az, hogy a két világháborúban több tízmillió volt az orosz áldozatok száma.
Katasztrófa bontakozik ki Gázában, ezért Izraelnek engedményeket kell tennie, ez a Financial Times szerkesztőségi véleménye. Az amerikai külügyminiszter vendégkommentárban sürgeti a Kongresszust a háború közel-keleti háború miatt készült pénzügyi csomag elfogadására. A tétova Egyesült Államok elveszti az ellenőrzést a világrend felett, az antiszemitizmus mérgezi Amerikát, kemény idők várnak az Unió magállamaira Magyarország, Szlovákia és Ausztria miatt - válogatás világlapok írásaiból.
A Financial Times vezető külpolitikai elemzője úgy látja, hogy a történelem könnyen megismételheti önmagát, mert akárcsak az I. világháború előtt, most is jelentős a veszély, hogy villámgyorsan kiszélesedik a válság, bármennyire is el akarják azt a vezetők hárítani. 1914-ben alig pár hét alatt az összes jelentős hatalom nyakig volt benne.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
Megbocsáthatatlan, hogy nyugati vezetők fegyverszünetet sürgetnek Gázában, fogalmaz a lap vezércikke.
A háború új szakaszába lépett, írja a német lap elemzése.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az egész globális helyzet erősen emlékeztet 1914-re, amikor is saját életre keltek az események, és háborúba sodorták a világot.
Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Korunk egyik legnagyobb adománya, hogy manapság mind több időnk jut erre. Az amerikai filmekben mindez egyszerűnek tűnik, de jó, ha tudjuk, hogy a folyamat tele van buktatókkal – erről szól és ehhez nyújt segítséget a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
A francia jobboldali lap szerint a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban lépi át a vörös vonalakat.
De egyáltalán észreveszik-e az amerikaiak, hogy Donald Trump pártja számos kérdésben milyen szélsőséges álláspontot foglal el, kérdezi a New York Timesban a Nobel-díjas közgazdász..
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.
A brit lap cikke megszólaltatja Krekó Péter politológust is, aki szerint a miniszterelnök próbál hídfő lenni a Kelet és a Nyugat között, maximálisan kihasználva az előnyöket mindkét irányban, noha egyre egyértelműbb, hogy ez lehetetlen az adott geopolitikai körülmények közepette.
Ha Donald Trump alulmarad jövő novemberben, akkor minden bizonnyal erősödik a magyar kormányfőre nehezedő nyomás, írja a svájci lap kommentárja.
Továbbra is fókuszban a Gáza ellen tervezett izraeli támadás. A Guardian által megszólaltatott brit szakértő azt latolgatja, elsülhet-e jól a Gáza ellen tervezett hadművelet. A kínai elnök újabb kísérletet tesz, hogy megmentse a gazdaságot, írja az Economist. A Politico a Trump-Orbán-baseballsapka-váltást elemzi. Egy svéd terrorszakértő kijelentette, hogy országa csütörtököt mondott a menekültek beilleszkedése ügyében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap véleménycikke szerint a pekingi Putyin–Orbán-találkozó után a válasz egyértelmű. Az EU-nak pedig a szöveg szerint minderre úgy kéne visszavágnia, hogy megtagadja Magyarországtól az unió soros elnökségét.
