Mit érez a sokat látott orvosi jövőkutató, amikor lehetősége nyílik mindent megtudni az egészségéről? Ugyanazt, amit a legtöbb olvasó egy szűrővizsgálat előtt: „Biztosan jó ötlet ez? Mi van, ha találnak valamit?” Meskó Bertalan orvosi jövőkutató végül 60 éves, jövőbeli énje unszolására döntött úgy: belevág.
A hagyományos mérőszámok sokszor elmennek amellett, hogy az emberi szervezet állapota – fájdalom – folyamatosan romlik. Egy kutatócsoport ezért új fogalom bevezetését javasolja a tényleges élettartam és az egészségben eltöltött évek helyett.
Van az a pillanat, amikor egy szó kezd kiüresedni. Nem tartalom híján, hanem mert túl sokan próbálják ráaggatni nagyon is különböző, néha kifejezetten kétes ajánlataikat. Érzésem szerint a longevityvel most pontosan ez történik.
Egy harminc év adatait felölelő európai kutatás szerint az élettartam növekedése a gazdagabb régiókban továbbra is megbízható ütemben zajlik, lassulás a leszakadó térségekben figyelhető meg. De jelentősen befolyásolta az eredményeket a középkorúak halálozása is.
Milyen étrendet kövessünk, hogy egészségesek maradjunk, és hosszú ideig éljünk? A vegetáriánus vagy a vegyes étkezés az egészségesebb? Mennyi fehérjére van valóban szükségünk? Lehet-e izmot építeni vegánként? Mi az, aminek minden egészségtudatos ember konyhájában ott lenne a helye?
A templomos lovagok nemcsak a modern bankrendszert hozták létre nyolcszáz évvel ezelőtt, de tudtukon kívül lerakták a mediterrán étrend alapjait is. Emellett azt is felismerték, hogy a rendszeres tisztálkodással elkerülhetik a fertőzéseket. Csoda, hogy megégették őket?
Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Míg Nyugaton egyre inkább „csodamarkerként” állítják be a homociszteinmérést, itthon a szakemberek csak abban az esetben kérik ezt a drága vizsgálatot, ha megmagyarázhatatlan tünetekkel, betegséggel szembesülnek.
Csökkenti-e egyes krónikus betegségek és a halálozás kockázatát, ha változatos testmozgást végzünk? A Harvard kutatói hatalmas mintán, évtizedeken át vizsgálták a kérdést.
A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?
A kesernyés édesség egyik molekuláris összetevője segíthet, hogy lassabban öregedjünk – erre utal legalábbis egy friss kutatás.
Az elhízás nem esztétikai kérdés, súlyos szövődményeket okozhat, és megrövidítheti az életünket. Jó hír, hogy a súlyosabb esetekben rendelkezésre áll gyógyszeres kezelés és akár műtéti segítség is. Március 4-e az elhízás világnapja, körképünkben megmutatjuk a lehetséges gyógymódokat.
Újabb bizonyítékot találtak a tudósok arra, hogy a szellemi edzésnek milyen pozitív hatásai vannak az agy hosszú távú egészségére.
Mint alpesi csúcs, úgy tornyosul előttem a következő kerek születésnapom. Valahogy meg kellene tanulni egészségben megöregedni, hogy megannyi tervemet meg tudjam még valósítani. Ehhez motiváció és önfegyelem kell. Az viszont pozitív, hogy a hosszú élet titka, ha valakinek mindig maradnak tervei.
Nem kell belehalni az egészségmegőrzésbe, de az első lépés az, hogy őszinték legyünk magunkhoz. A magyarok nemcsak rövidebb ideig élnek az európaiaknál, de több évet töltenek betegségben is. A jó hír, hogy a tudatosság a géneknél is fontosabb faktora a hosszan fenntartható életminőségnek. Ebben kínálunk segítséget új oldalunkkal.
Peter Attia kanadai-amerikai orvosinfluenszer hatalmas követőtábort épített fel a hosszú és egészséges élet titkát kutató trendre. A „longevity bro klub” egyik szakmai alfa-hímje azonban bensőséges kapcsolatot ápolt Jeffrey Epsteinnel, ami egészen új képest fest róla és az általa képviselt tanokról.
Öt perccel több alvás, két perccel több mozgás és valamivel több zöldség fogyasztása jobb egészséget és így akár plusz éveket is jelenthet valaki számára – állítja egy nagyszabású ausztrál-brit tanulmány. A kutatók közel 60 ezer ember adatainak elemzése nyomán jutottak erre az eredményre.
Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.
