Mint alpesi csúcs, úgy tornyosul előttem a következő kerek születésnapom. Valahogy meg kellene tanulni egészségben megöregedni, hogy megannyi tervemet meg tudjam még valósítani. Ehhez motiváció és önfegyelem kell. Az viszont pozitív, hogy a hosszú élet titka, ha valakinek mindig maradnak tervei.
Nem kell belehalni az egészségmegőrzésbe, de az első lépés az, hogy őszinték legyünk magunkhoz. A magyarok nemcsak rövidebb ideig élnek az európaiaknál, de több évet töltenek betegségben is. A jó hír, hogy a tudatosság a géneknél is fontosabb faktora a hosszan fenntartható életminőségnek. Ebben kínálunk segítséget új oldalunkkal.
Peter Attia kanadai-amerikai orvosinfluenszer hatalmas követőtábort épített fel a hosszú és egészséges élet titkát kutató trendre. A „longevity bro klub” egyik szakmai alfa-hímje azonban bensőséges kapcsolatot ápolt Jeffrey Epsteinnel, ami egészen új képest fest róla és az általa képviselt tanokról.
Öt perccel több alvás, két perccel több mozgás és valamivel több zöldség fogyasztása jobb egészséget és így akár plusz éveket is jelenthet valaki számára – állítja egy nagyszabású ausztrál-brit tanulmány. A kutatók közel 60 ezer ember adatainak elemzése nyomán jutottak erre az eredményre.
Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.
Hosszú élet? A valódi kérdés, hogy mennyi ideig maradunk energikusak és egészségesek – ez a longevity lényege.
A DNS folyamatos ostrom alatt áll: belül a mindennapi működés koptatja, kívül a környezet karistolja. A genom instabilitása pedig az öregedés egyik legfontosabb biológiai jellemzője, és a daganatos betegségekkel is szorosan összefügg. Szüts Dáviddal, a Genomstabilitás Kutatócsoport vezetőjével beszéltük át, mi mindent kell tudni ezekről a folyamatokról, és azt is megnéztük, milyen életmóddal segíthetjük a sejt saját karbantartó mechanizmusait.
Képzeljük el kromoszómáinkat úgy, mint egy cipőfűzőt, amit védősapka óv a kirojtosodástól: ez a telomer, amelynek hossza szorosan összefügg az öregedés tényezőivel. Miért tartják sokan úgy, hogy az „öregedés a daganatok elleni védelem mellékhatása”? Hogyan befolyásolhatjuk a telomerek épségét megfelelő életmóddal, és mit céloznak az újszerű, kísérleti genetikai terápiák? Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus segített eligazodni a témában.
Meglepő megállapításokra jutott egy egereken végzett vizsgálat – a hím egyedek élettartamát ugyanis sikerült jelentősen meghosszabbítani. A nőstényeknél azonban valamiért egyáltalán nem működött a kutatók módszere.
November 21-én a Bálna Budapest ad otthont a HVG és a Medipredict közös eseményének, a BIOMeet 2025-nek.
Képzeljük el testünket úgy, mint egy várost. A fiatal városban minden olajozottan működik, a vezetékek rugalmasak, a jelzések tiszták, a szemét nem gyűlik fel a sarkon. Aztán évről évre apró hibák adódnak. A kutatók az öregedés ismérveinek, angolul hallmarks of agingnek nevezik azt a tudományos keretrendszert, amelyben megmutatkozik, milyen mechanizmusok befolyásolják az öregedést, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra, és hol van esély beavatkozni a folyamatokba.
Az egészséges, hosszú élet nem kizárólag genetika vagy szerencse kérdése. A kulcs a tudatos életvitel, aminek része a minőségi alvás is.
A biológiai életkor nem mindig tart lépést a hivatalos életkorral – ez nem csupán hiúsági kérdés, hanem mérhető, pontos adat. Lehetséges fiatalodni, vagy csak az öregedés lassítható? Mi minden derül ki a már Magyarországon is elérhető epigenetikai tesztekből? Kinek érdemes elvégeztetnie, és mennyibe kerül? Erről beszélgettünk Duda Ernő biotechnológiai vállalkozóval.
Az emberi élet mesterséges meghosszabbítása nem lehetetlen, de egyelőre kísérleti szakaszban van. A cél jobban és igazságosabban megközelíthető, ha milliárdok életkörülményeit javítják, és szerencsére ez meg is történik. A diktátorok arról álmodoznak, hogy kritikusaik mellett a halált is legyőzhetik.
A futás? Az úszás? A súlyzókkal végzett gyakorlatok? A friss eredmények a tenisz mellett szólnak. A szórakoztató, gyors tempójú játék az egyik legerősebb eszköz a betegségek leküzdésére, a jólét fokozására, és nemcsak fizikailag, hanem mentálisan.
Új érzékelőt fejlesztenek ki svájci tudósok amerikai közreműködéssel, amely az izzadságmolekulák alapján méri a biológiai életkort.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei. A területen az utóbbi időben több érdekes és fontos tudományos eredmény is született.
A cél, hogy pácienseim időskora ne betegségben, hanem egészséges kiteljesedésben teljen – mondja Bana Richárd, aki egy kistelepülés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Székely háziorvosaként alkalmazza a legmodernebb, több tudományterületet ötvöző longevity módszereket. Állítja: minél többet tudunk az egészséges életmódról, annál olcsóbb megvalósítani.
Hosszú távon akár a demencia korai diagnosztizálásban is segíthet az a program, amelyet mesterséges intelligencia felhasználásával készített egy magyar-francia startup. A virtuális emlékterápiához nem kell más, csak egy okostelefon és egy chatcsoport. Magyarországon becslések szerint körülbelül negyedmillió demenciával diagnosztizált ember él. Hogyan segít Lilia, az MI avatárja, amelyet már klinikai körülmények között tesztelnek Magyarországon?
