Budapesten is átalakult a háziorvosi ügyeleti ellátás október elsejével. Vidéken már másfél éve működik az új rendszer, az eddigi tapasztalatokról és arról, hogy miért lett volna jobb elhalasztani az átállást, Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét kérdeztük.
Keczéry Attila, az orvoskamara titkára szerint lesznek majd olyan háziorvosok, akik 12 órán át lesznek felelősek a területükön élők ellátásáért.
A tervezet a kamara által megkérdezett szakjogászok szerint ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával.
Az eddigi havi kettő helyett akár hatszor is beoszthatnák az orvosokat ügyelni, csökken a pihenőidő, az ebédidőt pedig le kell dolgozni aszerint a jogszabály-tervezet szerint, amelyet a MOK véleményeztetésre kapott az egészségügyi államtitkárságtól.
A Magyar Orvosi Kamara azt kéri, halasszák el a budapesti ügyelet átalakítását.
Az Országos Mentőszolgálat Népszavához eljutott koncepciója jelentős kapacitás-csökkentéssel számol, amit több szakmai szervezet, így a Magyar Orvosi Kamara is aggályosnak talál.
Erőre kaptak a szélsőségek az orvosi kamara szerint.
A Magyar Orvosi Kamarát egy hónapig válaszra sem méltatták a szegedi gyermeksebészeti ellátás leállásával kapcsolatban. Az uniós milliárdokból nem felújították, csak kifestették az épületet, amely így nem kapott működési engedélyt.
Májustól elég lesz, ha telefonon adnak tanácsot.
Az elmúlt időszakban az ügyeleti ellátás miatt két törvényszéki ítélet is született.
A MOK úgy tudja, van olyan megye, ahol összesen két háziorvos vállalta az ügyeletben való részvételt.
A MOK-elnök a hvg360-nak adott interjújáról és annak visszhangjáról is beszélt.
Fokozatosan vonul ki az állam az egészségügy területéről, és közben a kormányzati lépésekből kirajzolódik, hogy az ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz – mondta a hvg360-nak adott interjúban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Egyetért Orbán Viktorral abban, hogy az egészségügyi rendszer katyvasz, a kormány irányai viszont nem egyértelműek. Az ellátás színvonala sokat romlott az elmúlt 5-10 évben, és miközben próbálják ezért a dolgozókra tolni a felelősséget, a valódi ok a pénzhiány.
Az Ab szerint a kamara sem tudta alkotmányjogi érvekkel alátámasztani, hogy miért tekinti alkotmánysértésnek a kötelező tagság eltörlését.
Kincses Gyula nyugdíjba vonulásával eddigi alelnöke veszi át a stafétát a MOK élén.
Álmos Péter szerint a MOK-nak „nem egy háttérben meghúzódó, besimuló szervezetnek kell lennie", de „nem is a konfrontáció a cél”.
Az egészségügyi államtitkár a munkahelyi vizsgálatok megerősítéséről beszélt, aztán Semjén Zsolt lopakodó módon, egyetlen érintettel sem egyeztetve beterjesztette a vizsgálatokat felvizező javaslatot. Nem látszik, mi értelme az egésznek, sokan a vendégmunkások foglalkoztatásának megkönnyítését sejtik a háttérben, mások az orvosok elleni bosszúra vagy az ügyeleti rendszer megerősítésére tippelnek.
Bár sok támadást kaptak a kormányzattól, ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve nulla szakmai együttműködés van a kamara és a kormány között - mondta a Népszavának Kincses Gyula leköszönő elnök.
A Magyar Orvosi Kamara szerint az a munkáltató, amely az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, elveszíti az esélyt, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.
Tovább kell vinni az elmúlt évek eredményeit, a kötelező kamarai tagság eltörlése pedig “mélyrehatóbb és felgyorsított változásokat követel” az újraindulását nem tervező MOK-elnök szerint.
