1941. június végén a magyar honvédség is csatlakozott a náci Németország Szovjetunió ellen indított hadjáratához, melynek egyik legsötétebb, részleteiben máig feltáratlan, időnként nagy vitát generáló fejezete, hogy az Ukrajnát megszálló magyar csapatok háborús bűnöket követtek el. Fóris Ákos történészt ezzel kapcsolatos kutatásairól kérdeztük.
Záhonyon át vezetett az út Drezda és Budapest között, Ceausescu népszerű volt, a csehszlovákok ingyen nyaraltak Magyarországon - furcsa kalandozások Csehszlovákia megszállásának idején.
Különös „régészeti leletről” számolt be a lengyel pénzjegynyomda jelenlegi igazgatója. Piotr Woyciechowski sajtóértekezleten jelentette be, hogy a lengyel nemzeti bank egyik földalatti titkos széfjében rengeteg, titokban nyomtatott bankjegyet találtak.
A Raoul Wallenberg Egyesület reméli, hogy a kormány által a budapesti Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű szövege utalni fog "a kollaboráns magyar állam felelősségére" is.
Hamis jelentések után, Sztálin utasítására lett április 4-e Magyarország felszabadításának napja, holott korábban a Vörös Hadsereg is következetesen megszállásról beszélt. Valójában a dátum sem stimmelt, hiszen nem ezen a napon űzték ki az utolsó német katonát az országból, de ekkor már egyértelmű volt, hogy Magyarország szovjet függésbe kerül.
Másfél ezer zsidó a világ minden tájáról a palesztin területek megszállásának beszüntetésére szólította fel az izraeli hatóságokat.
Nem hozott eredményt a felsőoktatásért felelős osztrák miniszter és az egyetemisták csütörtöki egyeztetése.
