A Mi Hazánk politikusa azon háborodott fel, hogy szerinte már kötelezővé tették a Honvédségnél a „genderképzést”. A honvédelmi miniszternek emiatt egyszerre kellett elhatárolódnia a „genderlobbitól” és megvédenie egy, a nemzetközi katonai missziókhoz kapcsolódó érzékenyítő programot. De sikerült?
A HVG szerzőjének felakasztásáról és kiközösítéséről egy székelyföldi eseményen beszélt Bartha Barna. Pártjának elnöke kommunikációs hibának nevezte a történteket.
Összeveszett a Momentum és a Mi Hazánk egy bizottsági helycserén, aminek a tétje, hogy melyik párt képviselőjének lesz rálátása a sok százmilliárd forintos és javarészt titkosított honvédelmi, haderőfejlesztési beszerzésekre.
Így is lesz vonulás november 16-án a Bartók Béla úton, csak nem Horthyt, hanem a tolerancia nemzetközi napját ünneplik majd a momentumosok vezetésével.
A Jobbik új elnöke pártját keresztény, jobbközép, nemzeti-konzervatív alakulatként képzeli el, de nem ideológiát, hanem gyakorlati megoldásokat akar kínálni a szavazóknak, erről a hvg360-nak adott interjúban beszélt. Elődjével, Jakab Péterrel – aki jelenleg frakcióvezető – már beszélt arról, miként működhetnek együtt úgy, hogy a Jobbik elkerülje az SZDSZ-esedés rémét. Azt mondja, nincs visszatérés a radikalizmushoz, nem sírja vissza azokat a jobbikosokat, akik most a Mi Hazánkkal vannak. Szerinte a parlament még mindig jogállami keret, ahol van értelme a politizálásnak. Elismeri, hogy 2014-ben, a Krím elcsatolását tévesen ítélték meg: "vakok voltunk, és arányt tévesztettünk". Szörnyű, súlyos és szégyellni való dologként értékeli, amikor évekkel ezelőtt a zsidók listázását sürgette, de azt mondja, azóta bizonyította, hogy nem antiszemita.
A magyarországi társadalmi polarizációt mérte fel a Policy Solutions legújabb kutatása. Kiderült, hogy bár a választások óta kicsit lenyugodtak a kedélyek, mindkét oldal agymosottnak tartja a másik tábort, és az ukrajnai háború és a gazdasági válság megítélése is nagyban függ attól, hogy az ember kire szavaz. Romákat és a muzulmánokat viszont a többség nem szeretne a szomszédjában látni, függetlenül a politikai beállítottságtól.
A 2010-ben megválasztott Domokos László ÁSZ-elnök 12 éves megbízatása a nyáron lejár. Azonban nehéz elképzelni, hogy nyolc képviselő – vagy akár a közülük öt kormánypárti, akinek a szavazata elég a jelöléshez – döntene a jelöltről, akinek személyét a miniszterelnök feltehetőleg kitalálta már. Akár az eddigi vezető is folytathatja.
A Jobbik–MSZP–Momentum-trió külön indulva most csupán a bejutásért küzdhetne, a Mi Hazánk viszont a DK mögött stabilan a második legnagyobb ellenzéki erő.