A belügyminiszter a parlament rendészeti bizottsága előtt beszélt az éves meghallgatásán. Bár az egészségügy és oktatás is hozzá tartozik, ezekről a bizottság előtt nem beszélt.
Egy lengyel lap szerint konkrét videókampánnyal is segíthette a magyar kormány a PiS-t. Korábban már megírták, hogy magyar tanácsadók segítették a lengyel kormánypárt kampányát.
A heves megyei településen főként Fülöp-szigeteki vendégmunkások szedik a gombát.
Kettős feladat előtt áll az EU a migráció ügyében. Lassan véget ér az ukrán ellentámadás, a fronton patthelyzet állt be. A török elnök saját magát fokozza le mellékszereplővé a közel-keleti válságban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Kossuth Rádió reggeli műsorában a miniszterelnök a migráció kérdésével kezdett, és arról beszélt, hogy az EU nem fogadja el Magyarország „tolerancia ajánlatát". Ukrajnával kapcsolatban pedig arról beszélt Orbán Viktor, hogy olyan messze van az EU-s csatlakozástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
A Rogán Antal-felügyelte magyar titkosszolgálat szerint a tálibok irányítják azokat az afgán embercsempész-csoportokat, amelyek előszeretettel reklámozzák a szolgáltatásaikat a TikTokon. Jelenetek a magyar-szerb határról, embercsempész szemszögből, milliós nézettséggel.
Az alapítók között szerepel egy olyan amerikai migrációellenes szervezet is, amit az Egyesült Államokban gyűlöletszervezetként jelöltek meg.
Kocsis szerint jelenleg terrorszervezetek szervezik a magyar-szerb határon az embercsempész-hálózatot.
A jelek szerint a kormány a brüsszeli csatáihoz akarja felhasználni aduként a nemzeti konzultációt.
Orbán Viktor szinte soha nem nyilatkozik a sajtónak, amikor megérkezik az EU Tanácsba, de ez most változott. A magyar miniszterelnök ráadásul nagy bombát dobott le. Magyarország nem támogatja az EU költségvetési módosítását, ami többek között egy új segélycsomagot is tartalmaz Ukrajnának.
Rég nem látott migrációs nyomás közepette szavazták meg az uniós menekültügyi paktum tervezetét. A cél a tagállamok közötti szolidaritás erősítése és az úgynevezett kapuőr országok pénzelése, miközben több EU-tag inkább határellenőrzésbe kezdett.
A bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa két javaslatot is megvitatott, egyet a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények elleni fellépésről, egyet pedig az EU migrációs reformjáról. A magyar álláspont egyik esetben sem volt sorsdöntő.
Tunézia-Olaszország-Norvégia-Olaszország-Svédország-Olaszország-Belgium. Abdessalem Lassoued, aki hétfőn este Brüsszelben két svéd állampolgárt agyonlőtt, majd másnap reggel vele is végeztek a rendőrök, az imént említett útvonalat járta be az elmúlt 12 évben. Esete tökéletesen példázza, hogy miért nem megfelelőek a jelenlegi migrációs szabályok, és hogy miért van szükség egy olyan új jogszabályra, amely megelőzi az ehhez hasonló helyzetek kialakulását. Úgy tűnik, a brüsszeli kettős gyilkosság újabb lökést ad ennek a folyamatnak, amelynek jószerével csak a magyar kormány akar gátat szabni.
Trump az iowai Clive-ban, hétfőn tartott kampánybeszédében a migrációt tette meg fő témának és kijelentette, hogy megválasztása esetén újra bevezetné a muszlim migránsok bevándorlását megakadályozó rendeletét.
Orbán Viktor szerint a „mély-Magyarországról" érkező Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjai azt jelentik, hogy a magyarságnak nincs oka félni. Hosszan beszélt arról, hogy elítéli a Hamász terrortámadását Izrael ellen, majd ekézte az Európai Uniót azért, hogy beengedte a menekülteket és továbbra is be akarja engedni. Azt mondta, az unió jelenlegi irányítóival nem lehet együtt dolgozni, le kell őket váltani. Bejelentette azt is, hogy a jövő héten Kínába utazik.
A jelenlegi migrációs helyzetet a 2015-16-os hullámhoz hasonlítja a holland belügyminiszter, aki szerint a – Magyarország által körömszakadtáig ellenzett – migrációs paktum nélkül Európa nem lesz képes szembenézni a kihívással.
Az ítélet kimondja, hogy magyar rendőrök vertek meg egy pakisztáni menedékkérőt 2016-ban, az állam pedig nem kereste eléggé a felelősöket.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Tartanak attól, hogy menekültek nagyobb csoportjai összpontosulnak a határok lezárása miatt.
