Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az MNB a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek banki átvilágítását és az ehhez kötődő monitoringtevékenységet áttekintő vizsgálata nyomán 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, míg az Erste Bankot figyelmeztette.
Hibákat ejtett az értékvesztés, az ügyfélcsoportképzés, az IT-biztonság és más területeken az MFB Bank, ezért 28,5 millió forint bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet.
Káros az MNB szerint személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.
Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.
Az immár nemzetgazdasági miniszter hosszú utat járt be, a buktatókról keveset beszél. A kezdeteket mindenesetre ismerjük: két vizionárius egyszer kezet fogott a Magyar Nemzeti Bank képzeletbeli tornyában, de ez az előremutató viszony megtört, és akár gazdasági károkhoz is vezethet, hogy a két fél nem működik együtt.
3 százalékponttal alacsonyabb lehetne az alapkamat, és még mindig eléggé magas lenne – véli Kisgergely Kornél. A túl magas kamatot a forintárfolyam sem indokolja, azt ugyanis a jegybank fölöslegesen túlaggódja.
Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
„Zavaró pénzpiaci zajokkal” indokolta az MNB alelnöke, hogy nem gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén. Ezeket a zajokat főleg a kormányzati gépezet okozta.
Épp aznap tartott all-star megbeszélést a jegybank, amikor életbe lépett a bankok által a Nemzetgazdasági Minisztérium felé „önként” vállalt kamatakció, amelynek keretében fél évig lemondanak saját hasznukról. Az akcióról folytatott egyeztetésekbe a jegybankot nemhogy nem vonták be, de a véleményét is lesöpörte a minisztérium.
Az amerikai jegybank még nincs meggyőződve arról, hogy az infláció jó úton halad a 2 százalékos cél felé, ezért valószínűleg még márciusban sem lesz kamatvágás.
Az NGM közzétett egy „vitaindító” írást a változó kamatozású hitelek referenciakamatairól. Amikor a jegybank vitába szállt, a tárca közölte, hogy jó dolog a vita, de köszönik szépen, ezt a bankokkal beszélik meg. És egyébként is a hiteltorzulás kialakulásáról a jegybank tehet.