Majdnem minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésein a jegybank. Hamarosan visszatérhet a 4 százalék fölötti áremelkedés, a céges beruházások még idén sem fogják segíteni a magyar gazdaságot. Bemutatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb Inflációs jelentését.
Magyarország továbbra sem engedi, hogy Ukrajna EU-hitelt kapjon, Trump a NATO-t fenyegeti, de az is kiderült, mennyibe került Matolcsy György WC-je. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
2026. januárjában az MNB adatai alapján a magyarok átlagosan 3,42 millió forint összegben kötöttek személyi kölcsön szerződést. Korábban még sosem volt ilyen magas az átlagösszeg, az egy évvel korábbi adathoz képest több, mint 10 százalékot nőtt ez az érték. De miért vesznek fel a magyarok egyre több hitelt? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Annyira bejött a cégeknek a Demján Sándor program, hogy emelni kellett a keretösszeget. A vállalkozások januárban mr kevésbé látták borúsan a jövőt, a konjunktúraindex másfél éves csúcsra emelkedett.
A jegybank Monetáris Tanács arról döntött, hogy felszabadítja a 60 milliárd eurós devizatartalékát.
Az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetése a jogi előírásokat tudatosan megsértve fektette be a jegybankból származó közpénzt.
Az MNB döntése alapján 25 bázisponttal csökken az alapkamat február 25-től. Az irányadó kamatszint ezzel a lépéssel 6,25 százalék lett. De mi történhet a megtakarításokkal, hitelkamatokkal ebben a helyzetben? A Bankmonitor szakértői ennek is utánanéztek.
Ukrajna támogatása miatt fordul a magyar kormány minden eddiginél jobban az EU ellen, miközben folyamatos az üzengetés már nemcsak a Barátság vezeték, hanem a horvátországi kőolajszállítások miatt is. Az MNB kamatot csökkentett, Donald Trump pedig újabb vámháborúval fenyegetőzött. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Éveken át, egymással összedolgozva ügyködtek a kormánykegyelt ragadozók a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány megrövidítésén. Jól látszik ez egy Váci úti, zöld irodaház forgatásán.
Varga Mihály és a Medián lehet a háttérben.
A magyar olajipari cég vezetői másfél milliárdért adtak el részvényeket, de eközben a kisbefektetők érdekvédelmi szövetsége szerint hallgattak arról, hogy leállt az olajszállítás a Barátság vezetéken.
6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
Minden 100 forintnyi megtakarításból már 13 forintot külföldön tartanak a háztartások.
A poszt-Matolcsy-érában a jegybank annyit tudott félrerakni, hogy azt most elköltheti kormányközeli újságokban.
Hirtelen fontossá vált közzétenni a kormányközeli újságokban, mennyi arany- és devizatartaléka van a jegybanknak.
A Varga Mihály vezette jegybank egyelőre 6,5 százalékon tartja az alapkamat mértékét. Kamatcsökkentés februárban, de inkább márciusban jöhet, ha a körülmények és a kilátások lehetővé teszik.
A kormány eközben azzal kampányol, hogy milyen könnyű lakáshoz jutni.
A befektetőkben a valósnál megalapozatlanul pozitívabb kép alakulhatott ki a cégről.
Egy hónapot élt a lakáshitelezés októberi csúcsa, már novemberben új rekordszintre ugrott.
Arthur C. Clarke jóslatai csak részben bizonyultak túl merésznek. Európának a távolodó és kiszámíthatatlan Amerika és a közeledő Kína között kell megtalálnia a helyét. Milyen esélye, feltétele van a kódolt felfordulás után a társadalmi megbékélésnek Magyarországon? Mi várható rövid távon a magyar gazdaságban? És a választás után? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG szubjektív ajánlója.
