A magyar olajipari cég vezetői másfél milliárdért adtak el részvényeket, de eközben a kisbefektetők érdekvédelmi szövetsége szerint hallgattak arról, hogy leállt az olajszállítás a Barátság vezetéken.
6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
Minden 100 forintnyi megtakarításból már 13 forintot külföldön tartanak a háztartások.
A poszt-Matolcsy-érában a jegybank annyit tudott félrerakni, hogy azt most elköltheti kormányközeli újságokban.
Hirtelen fontossá vált közzétenni a kormányközeli újságokban, mennyi arany- és devizatartaléka van a jegybanknak.
A Varga Mihály vezette jegybank egyelőre 6,5 százalékon tartja az alapkamat mértékét. Kamatcsökkentés februárban, de inkább márciusban jöhet, ha a körülmények és a kilátások lehetővé teszik.
A kormány eközben azzal kampányol, hogy milyen könnyű lakáshoz jutni.
A befektetőkben a valósnál megalapozatlanul pozitívabb kép alakulhatott ki a cégről.
Egy hónapot élt a lakáshitelezés októberi csúcsa, már novemberben új rekordszintre ugrott.
Arthur C. Clarke jóslatai csak részben bizonyultak túl merésznek. Európának a távolodó és kiszámíthatatlan Amerika és a közeledő Kína között kell megtalálnia a helyét. Milyen esélye, feltétele van a kódolt felfordulás után a társadalmi megbékélésnek Magyarországon? Mi várható rövid távon a magyar gazdaságban? És a választás után? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG szubjektív ajánlója.
Bár éven belül erősödött a forint és a régiós devizaversenyben az élen áll, hosszabb távon azonban teljesen más a helyzet: a cseh korona és a lengyel zloty is sokkal jobban teljesít a magyar devizánál.
Miután a Pallas Athéné Alapítvány után megjelent az Optima holdingcég súlyos vagyonvesztést mutató 2024-es mérlege is, a rendőrség plusz muníciót kaphat ahhoz, hogy kiderítse: mi történt pontosan a közpénz-százmilliárdokkal Matolcsy György jegybankelnöksége alatt.
Elképesztő pazarlás mellett mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, és 270 milliárd úszott el 2024 végéig – ez az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) sokkoló vagyonmérlege. A jó hír, hogy az iszonyatos méretűre dagadt kötelezettségeiből mára 103 milliárdnyit lefaragtak. Minderről elsőként a HVG-nek adott interjút az új vagyonmenedzser, Hegedüs István, aki részletesen beszélt arról, hogyan rövidítette meg a közvagyont Matolcsy köre, ugyanakkor reméli, hogy az érintettek önszántukból visszaadnak majd vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérik őket.
Hitelből segíti az EU Ukrajnát, magyar részvétel nélkül; a csomagszállítók karácsony előtti gondjai egyre nagyobb hírverést kapnak; kiszámolta a jegybank, mennyi pénzt szór a kormány az emberek közé idén és jövőre. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nem igazán bíztak abban sok cégnél, hogy tartósan erős maradhat a forint, mások az árrésstop miatti veszteségük miatt nem építették be az áraikba az árfolyam változását – véli az MNB.
A jegybank 2026-ra adott inflációs előrejelzése nagyon sokat javult, a GDP-növekedési prognózis viszont jelentősen romlott. Az MNB szerint csak a lakossági fogyasztás felpörgésében bízhatunk.
Változott a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja, terítékre került a kamatvágás. Orbán Viktor miniszterelnök pedig ismét az EU ellen hadakozik Brüsszelben.
2024 harmadik negyedévéhez képest 4,1 százalékkal nőtt a lakásbiztosítási átlagdíj, ám 2025 második negyedévéhez képest nem volt díjemelkedés.
A miniszterelnök megsértette a jegybanktörvényt, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ha igaz, amit állít, és utasítást vagy akár kérést „adott ki” Varga Mihály elnöknek.
Az infláció a jegybank toleranciasávjába lassult, de ez csak ideiglenes, minden az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása mellett szól. A Monetáris Tanács ennek megfelelően döntött.
