A nagy képrablást 1983-ban egy olasz bűnbanda magyarok segítségével hajtotta végre. Több mint harminc év után a tolvajok maguk mesélik el, hogyan is lovasították meg a Szépművészeti Múzeum legértékesebb darabjait. A Budapest-művelet című film elérhető a neten.
Rést ütött a szocializmus pajzsán, amikor a nyolcvanas évek elején egy olasz bűnbanda ellopott hét képet a Szépművészeti Múzeumból. Most egy olasz produkció keretében dokumentumfilm készült a képrablásról: sikerült szóra bírni a már nyugdíjas korú tolvajokat, és az annak idején a nyomozásba bevont magyar és olasz hatóságiakat is. A filmet megelőző kutatómunkának köszönhetően új részletek derültek ki a műkincslopásról, de még mindig vannak elvarratlan szálak.
Akár egymilliárd forintot is érhetnek azok a műtárgyak, amelyeket folyamatosan lophattak el Kovács Dezső műkereskedő hagyatékából. A rendőrség folyamatosan tölti fel a netre az ellopott műkincsek képeit.
Ritka és értékes műveket, köztük Pierre-Auguste Renoir, Gustav Klimt és Egon Schiele munkáit lopták el Adelaide kertvárosában egy házból.
A napok óta tartó egyiptomi zavargásokban a tüntetők behatoltak az Egyiptomi Múzeumba, ahol rengeteg műkincset megrongáltak, valamint eltulajdonítottak.
Az olasz rendőrség csütörtöki beszámolójából kiderült, a hatóságok felszámoltak egy régészeti lelőhelyeket fosztogató olasz bandát. A bűnszervezet tagjaitól a becslések szerint egymillió euró értékben foglaltak le lopott műkincseket.
Nagy-Britanniában reneszánszát éli a műkincstolvajlás. Az elkövetők már a szélsőséges erőszaktól sem riadnak vissza.
A több mint egy kilogramm súlyú tojást több száz drágakő díszíti, értékét 800 ezer euróra (236 millió forint) becsülik. Négy éve keresték.
Saját festményei eladásából akar élni Norvégia leghíresebb műkincstolvaja, Edvard Munch világhírű festményeinek "enyves kezű" rajongója.
