Az újságok női rovatai, a színes magazinok, a csak női munkákat publikáló kiadók mind-mind olyan részei a médiának, ahol a tartalmat nőkre szabják. Miért van szükség ezekre a cikkekre, könyvekre és történetekre? A választ a 20. század legnagyobb feministái fogják megadni, de a megértést segíti a sokszínű modern média is.
A gazdasági válságról, a női emancipációról, az Európai Unióról, illetve ezek tetszőleges kombinációiról tartottak konferenciát szerdán, a Szolnoki Főiskolán.
A XIX. század folyamán a muszlimok mindinkább tudatára ébredtek gyöngeségüknek és szegénységüknek, összehasonlítva a gazdag és fejlődő Nyugattal. A törökök, arabok, perzsák és más muszlim népek körében megindult a vita: „Mit rontottunk el?” 1867-ben egy fiatal török író, Namik Kemal egy folyóiratban megjelentetett egy cikket, amelyben egészen újszerű nézetekkel állt elő. Abban látta a döntő különbséget az iszlám, illetve a nyugati világ között, ahogyan a nőkkel bánnak. Részlet a HVG Könyvek által megjelentetett Iszlám - Nép és vallás című könyvből.
A médiában látható emberi testrészek többsége hasonló, így sokan arra a következtetésre juthatnak, hogy mindannyiunknak ugyanúgy kellene kinéznünk.
Gyurcsány Ferenc szerint tenni kell azért, hogy Magyarországon ne keressenek kevesebbet a többi munkavállalónál azok a nők, akiknek gyerekük, gyerekeik vannak. A szocialista pártelnök az MSZP nőnapi ünnepségén beszélt és elismeréseket adott át.
Nemcsak Magyarország gazdasági fejlődését, hanem a gyermekvállalási kedvet is visszafogja a férfiak és nők társadalmi szerepeivel kapcsolatos konzervatív közgondolkodás és az ezt kiszolgáló politika – állítja a friss HVG Dosszié rovatában Szekeres Valéria, az Óbudai Egyetem docense.
