A gazdasági válságról, a női emancipációról, az Európai Unióról, illetve ezek tetszőleges kombinációiról tartottak konferenciát szerdán, a Szolnoki Főiskolán.

A pénzügyi-gazdasági válság első hulláma főleg a férfiakat érintette, ugyanis az építőiparban, az autóiparban és bankszektorban kezdődött – kezdte előadását Gurmai Zita szocialista európai parlamenti (EP) képviselőnő. Hozzátette: a második hullám azonban a női munkanélküliséget is megnövelte. Főleg részmunkaidőben dolgozó, a határozott időre szerződtetett, valamint a szolgáltatói szektor alkalmazottai – márpedig ők főleg nők – kerültek ekkor utcára.

A nők egyenjogúsítása érdekében előszeretettel ténykedő – például az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának tagjaként önmagát rendre exponáló – politikusnő azt állította, hogy a francia tőzsdén azok a cégek vesztettek kevesebbet a válság idején, ahol a cégvezetésben több nő volt. „Nem jobbak a nők az üzleti életben, mint a férfiak, csak másmilyenek és kiegészítik őket” – fogalmazott.

Az elbocsátások főleg a nőket érintik – hangsúlyozta Gurmai, hozzátéve, hogy a férfi munkanélküliségi arány is nőtt. A baloldali politikusnő szerint a nemek közti bérolló tovább nyílt a válság kezdete óta: míg 2007-ben tizenöt, addig 2009-ben már tizenhét százalékos volt a bérkülönbség az EU-ban a férfiak javára. A sanyarú női sors ecsetelése nem maradt félbe. Megtudtuk: a nők karrierje gyakrabban szakad meg, mint a férfiaké és a nők, ha valamiért ideiglenesen kikerülnek a munkaerőpiacról, később nehezebben tudnak visszakerülni oda. Ezért is alacsonyabb általában a női, mint a férfi nyugdíj.

Magyarország halmozottan érintett

A volt országgyűlési képviselőnő arra is fölhívta a figyelmet, hogy Magyarországon mintegy négyszázötvenezer egyedülálló szülő van, s túlnyomó részük nő. „Az egyedülálló anyák helyzete sok szempontból veszélyeztetett” – közölte az európai parlamenti képviselőnő. „Nem örülök, ha a nők visszaszorulnak a munkaerőpiacról” – közölte. Szerinte az izlandi minta a követendő, ott a gyes idejének egyharmadát az anyának, másik egyharmadát pedig az apának kell kivennie, míg a harmadik harmad bármelyikük által fölhasználható.

Egy európai uniós közvélemény-kutatás magyarországi adatai alapján a válaszadók kilencvenhárom százaléka szerint Magyarország „halmozottan érintett” a szegénység tekintetében. A magyarországi válaszadók hatvannégy százaléka pedig úgy látja: Magyarországon az elmúlt években nőtt a szegénység – mindezt már Pelczné Gáll Ildikó néppárti EP-képviselőnő osztotta meg a hallgatósággal. A politikusnő – aki egyebek mellett a Fidesz női tagozatának elnöke – szerint nem szabad egy ország fejlettségét kizárólag az egy főre jutó GDP-ben, fejlődését pedig annak változásában mérni. Négy-öt országban – köztük Kínában és Indiában – nő az egy főre jutó átlagos GDP, ám a szegénység mégsem csökken. Az Országgyűlés volt alelnöke úgy vélte: még legalább tízféle mutatóval lehet az életminőséget mérni. Ráadásul – hozott egy szemléletes példát – elképzelhető, hogy egy beruházás megnöveli az egy főre jutó GDP-t, viszont hazavágja a környezetet.

Nincs szükség ennyi főiskolára

A Szolnoki Főiskola tanszékvezetőjeként a házigazda szerepét magára vállaló Rácz Margit professzornő szerint az Európai Unió lakosságának több mint egynegyede szegény. Szegény az – magyarázta –, akinek jövedelme alacsonyabb, mint az adott ország átlagjövedelmének hatvan százaléka. Úgy vélte: a II. világháború után kialakult szociális piacgazdaság pozitív hatásait a kilencvenes években visszavetette a globalizáció – még olyan, erős szociális hálóval bíró országokban is, mint például Ausztria. Mivel a válságban nő a munkanélküliek aránya, Rácz azt javasolta a jelentős részben diákokból álló hallgatóságnak: tanuljanak, amíg lehet, mert addig is védve vannak a munkanélküliségtől. Hozzátette: a szegénység egy életforma Európában, „amelyből kikerülni nagyon nehéz”, legjobb módszer rá a tanulás. A szakember úgy vélte: Európa középtávú gazdasági stratégiája, akárcsak 2020-ig, „nincs kitalálva”. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a társadalom öregszik.

Ha a diákok sokáig maradnak az oktatási rendszerben, ahogy fölszólalásában javasolta, nem romlik-e tovább az eltartottak és az eltartók amúgy is katasztrofális aránya? – kérdezte a hvg.hu Rácz Margittól. A Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója szerint a diákok általános műveltsége, nyelvkészsége, idegennyelvtudása, számolási készsége néhány éve folyamatosan romlik. Ha tovább maradnak az oktatási rendszerben, ezek a készségeik javulhatnak: „a munkaerőpiaci helyzethez rugalmasabban fognak tudni alkalmazkodni, gyakorlottabbak lesznek az idegennyelv-használatban, tehát elérik az a színvonalat, amelyet lehet, hogy tizennyolc éves korukra kellett volna elérniük”. Hozzátette: „szembe kell nézni azzal a problémával, hogy a mai fiatalok lassabban érnek”. Portálunk kérdésére a professzornő elismerte: ma Magyarországon nincs szükség hetvenhét egyetemre vagy főiskolára. Hozzátette: a demográfiai változásoknak – azaz a népesség csökkenésének és öregedésének – köszönhetően arra számít, hogy az elkövetkezendő években a felsőfokú tanintézmények száma „mindenképpen csökkenni fog” és a tanintézetek további koncentrációja is valószínű.

Az általa is említett demográfiai változásokat nem ellensúlyozhatják-e a harmadik világ országaiból érkező bevándorlók? – kérdezte a hvg.hu Rácz Margittól. Rácz úgy látja: a multikulturalizmus – a visszafordíthatatlan globalizáció ellenére – visszaszorulóban van. Ráadásul a bevándorlók nagy része alulképzett és szegény. „A felsőoktatás drága, Európa pedig a válság hatására szegényedik, így szegények importjában nem érdekelt. Sokkal inkább már máshol magas színvonalú és versenyképes tudást szerzett fiatalok bejövetelében lesz egyre érdekeltebb. Abban, hogy az EU ezt az érdekét tudja-e majd realizálni, egyáltalán nem vagyok biztos” – fogalmazott.

A Szolnoki Főiskola tanárnője mindemellett arra hívta föl a figyelmet, hogy „a nagy válságok után mindig megkezdődött egy technológiai váltás”. Rácz úgy látja: az még kérdés, hogy a következő technológiai váltás mi lesz és hol fog lezajlani. „Lehet, hogy Kínában, nem tudom” – tette hozzá.

Szegő Péter

Szabadságon vannak a postások, késnek a küldemények

Szabadságon vannak a postások, késnek a küldemények

Szigort ígér a karcagi botrány után a belügyi államtitkár

Szigort ígér a karcagi botrány után a belügyi államtitkár

Harminc embert fogott el a rendőrség a Sziget Fesztiválon

Harminc embert fogott el a rendőrség a Sziget Fesztiválon

Komoly biztonsági rést találtak a Bluetooth-technológiában, rengeteg eszköz lehet veszélyben

Komoly biztonsági rést találtak a Bluetooth-technológiában, rengeteg eszköz lehet veszélyben

Még egyet kavarnak a nagykörúti villamos menetrendjén, de szeptember elejére ígérik, minden rendben lesz

Még egyet kavarnak a nagykörúti villamos menetrendjén, de szeptember elejére ígérik, minden rendben lesz

Felpörgött oroszlánok okoztak riadalmat Szegeden

Felpörgött oroszlánok okoztak riadalmat Szegeden