Egykori államvédelmis ügynököt irányított Nagy Imre és társai újratemetésének idején a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára – írja az Index. Az Amur nevű ügynök a Hősök teréről jelenthetett Tasnádi Lászlónak, aki a 80-as években a III/II-es osztály egyik vezetője volt. Az államtitkár a napokban kipattant botrány ellenére nem mond le.
Orbán Viktor a Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédére emlékezve azt mondta: akkor jött rá arra, hogy nem az a fontos, tud-e jókat mondani, hanem hogy mit idéz elő az emberek fejében, amit mond. A beszéd segítette őt a magyar politikai elit megismerésében, mert aki utána gratulált neki, azokat jó gondolkodású embereknek vélte, akik viszont "húzták a szájukat", azokról azt gondolta, hogy sosem szabad megbízni bennük - mondta a Duna Tv-ben.
1989. június 16-án, ma 25 éve temették újra Nagy Imrét és társait. A szervezők annak idején néhány ezres tömegre számítottak, ehelyett több százezren jelentek meg a Hősök terén tartott szertartáson. A Műcsarnok homlokzata előtt már reggel elhelyezték Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József koporsói, valamint és az ismeretlen mártírokat jelképező koporsó, melyre az 1956-os forradalmat szimbolizáló lyukas magyar zászlót terítettek. 10.10-től 45 percen át felolvasták az 1956-ot követő kivégzések áldozatainak névsorát. A 11 órakor kezdődött koszorúzási rendbe csaknem 70 szervezet iratkozott fel. Elsőként Nagy Imre szülővárosa, Kaposvár polgárai helyezték el a kegyelet koszorúját. A járókelők egyperces néma megállással, a gépjárművezetők megállással és dudálással tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársainak emléke előtt. Ezt követően felszólalt Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor. A legnagyobb vihart kavaró beszédet utóbbi mondta, aki először követelte az országos nyilvánosság előtt a szovjet csapatok kivonását.A temető kapujában újabb százak várták a menetet.
A szívek forradalma volt címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből.
A mai politikai rendezvény, ahol együtt szerepelt a szocialista párt elnöke, az ország volt miniszterelnöke és a Fidesz frakcióvezetője, kivételesen tanulságos esettanulmánya volt annak, hogy miképpen lehet egészen másképp beszélni ugyanarról - írja blogjában Török Gábor politikai elemző a vasárnapi náciellenes tüntetésről.