Van-e jövője a nemzeti együttműködés nyilatkozatának, s mi végre hivatkozott, hivatkozik rá a kormánypárt? A néppel történő kormányzás kommunikációs trükknek tűnik, amelyet felülírt a gyors törvényhozás politikai kényszere, s kérdés, hogy ennek fényében mennyiben lehet komolyan venni a jövőben.
A Szeged polgármesterének harmadszorra megválasztott Botka László elmondása szerint komoly kihívások közepette kénytelen irányítani a dél-alföldi várost. A helyi közgyűlésben patthelyzet van, a Fidesz-képviselők több esetben elvetették javaslatait, jelenleg bizottsági szinten vizsgálják az önkormányzat nyolc éves tevékenységét.
A nemzeti együttműködés rendszerének dicsőítése hamisan cseng, hiszen a Fidesz a legelemibb témákban sem akar együttműködni az ellenzéki pártokkal, ráadásul gyakran a kormányzat sem tudja, mit akar – állítja Elek István alábbi fejtegetésében.
Az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítása a kormány számára nem elvi kérdés, nem a közvélemény tesztelése, nem is erődemonstráció, hanem vegytiszta pragmatikus lépés, egy megelőző manőver, amellyel a jövő évi költségvetés összeomlását igyekszik megelőzni. Ez a történet nem a 98%-os büntetőadóról (és a mögötte álló egymilliárdos tételről szól), hanem a válságadók és a magánnyugdíj-befizetések sorsáról. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság elmeszelné a válságadókat és a magánnyugdíj-befizetések átirányítását, az több száz milliárdos lyukat ütne a jövő évi költségvetésen, és úgy dőlne össze az új gazdaságpolitikai szisztéma, mint a kártyavár -- véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Stámusz Andrea esztergomi jobbikos képviselő és Vágó Sebestyén jobbikos országgyűlési képviselő szerint Esztergomban nem valósulnak meg a nemzeti együttmüködés nyilatkozatában foglaltak, ezért aláírásgyűjtésbe kezdenek.
A nemzeti együttműködés motívumrendszere jól vizsgázott az önkormányzati választáson, ám most újabb próbatétel következik: a jövő évi költségvetés vitájánál konkrétumokról kell beszélni, a büdzsé szerkezetéről, tartalmáról, prioritásairól. Ekkor dől el valójában, hogy középtávon mennyire életképes a nemzeti együttműködés koncepciója és retorikai eszközrendszere – állapítja meg Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Látszólag az LMP megerősödését szolgálja az, hogy a Fidesz komoly vitapartnernek tekinti az ellenzéki pártot, ezzel a barátsággal azonban éppen Schifferék veszíthetik el potenciális szavazóikat. Krekó Péter politikai elemzőt kérdeztük.
A nemzeti együttműködés nyilatkozata úgy interpretálja az utóbbi hónapok eseményeit, hogy a "társadalmi szerződés" már megköttetett, a szerződéskötés aktusa maga a választás volt, tárgya pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozása. Milyen lenne egy igazi társadalmi szerződés? – ezt fejti ki Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A kormányfő szóvivője szerint a benyújtóit minősíti az az indítvány, amellyel a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kifüggesztésével kapcsolatos rendeleten ironizál az MSZP. Szijjártó Péter hétfőn újságírók előtt, a Parlamentben hangsúlyozta, az említett nyilatkozatnak ott a helye, ahol az emberek járnak.
Sem a Köztársasági Elnöki Hivatal, sem az Alkotmánybíróság nem függeszti ki a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot.
Még jó, hogy Gyurcsány őszödi beszédét, amelyet a politikushoz változatlanul ragaszkodó értelmiségiek ma is mint igazságbeszédet emlegetnek, nem kellett a közintézmények falára bekeretezve kitenni. Kevésbé szerencsések a közintézmények a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot illetően. Valahol valakik úgy döntöttek, ha belépünk a hivatalba, szemünk meredjen egy közhelygyűjteményre.
