Magyar Péter mint Orbán Viktor új kiadású, sportos változata, a túszul esett magyar állam és Orbán illiberalizmusának igazi gyökerei. A választáshoz közeledve egyre többet a foglalkozik a világsajtó Magyarországgal, a legfrissebb cikkekből válogattunk.
A világ vezető lapjai szerint egyszerre éleződik a geopolitikai és gazdasági kockázat: a magyar kampány durvábbá válhat, Putyin az energiaháborúból próbál pénzt csinálni, Trump konfliktusai pedig Iránon túl Kínát és Tajvant is érinthetik. Közben a piacok mintha nem vennék elég komolyan a közel-keleti háború következményeit. Nemzetközi lapszemle.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Welt publicistái élesen bírálják Orbán Viktor politikáját, amely szerintük Putyin érdekeit szolgálja az EU-ban – miközben Zelenszkij is hibázott, amikor maffiózós hangnemben üzent a magyar miniszterelnöknek.
Budapestre járnak az amerikai szélsőjobbosok, mit érhet el a Nyugat Putyinnál, illetve Trumpnál, mikor törhet ki az amerikai-iráni háború, és mit tanulhat az egykori herceg, András letartóztatásából az Egyesült Államok? Nemzetközi lapszemle.
Egyik leleplezés követi a másikat a magyar választási hadjáratban, ahol a hatalom saját kettős moráljába ütközik – állapítja meg Keno Verseck, a külföldre sugárzó német közmédia magyar-szakértője. Lapszemle.
A harvardi professzor határátlépésként, a diktatúra felé vezető útként értelmezi a Minneapolisban történteket.
Európai és amerikai lapok arról írnak: az autoriter fordulat gyengíti az Egyesült Államokat, Oroszország hadigazdasága repedezik, és egyre nagyobb felelősség hárul Európára – különösen Németországra. Nemzetközi lapszemle.
Válogatásunk a világ lapjainak legfontosabb híreiből.
Hatékony fegyvert ad Magyar Péter kezébe, hogy Orbán Viktor a Benes-dekrétumok ügyében tapintatos marad az ugyancsak oroszbarát szlovák miniszterelnökkel – mutat rá elemzésében az osztrák lap.
Magyar Péter és Orbán Viktor harcáról, Trumpnak a magyar kormányfőtől ellesett trükkjeiről, az ukrajnai háborúról, az ugrásra kész Kínáról, Grönlandról, valamint a NATO és az EU előtt álló kihívásokról cikkezik a nemzetközi sajtó.
Nem akarnak okot adni arra a miniszterelnöknek, hogy még erősebben támadja az Európai Uniót a kampányban.
Akad, aki az amerikaiak mellett, van, aki ellenük áll ki. Grönlanddal kapcsolatban pedig mindenki össze-vissza beszél.
Vezércikkben foglalkozik a New York Times Donald Trump Venezuela elleni fellépésével, és arra figyelmeztet: az Egyesült Államok elmúlt évszázadnyi külpolitikai tapasztalata alapján a katonai erővel kikényszerített rendszerváltások ritkán vezetnek tartós stabilitáshoz. Washington most olyan irányba tereli Caracast, amely nemcsak az érintett ország, hanem a térség és az amerikai érdekek szempontjából is komoly kockázatokat hordoz.
Rendkívül terjedelmes, öt oldalnyi vezércikket közölt a New York Times a Capitolium ostromának ötéves évfordulójának közeledtével. Mint írják, január 6-nak a szégyen napjaként kellene megmaradnia az emlékekben, ám ehelyett akkor kezdett alakot ölteni Donald Trump második elnöksége.
Európa alapvetően megváltozott, a második világháború óta nem volt ilyen válságban, írja a Le Monde. A váteszi jóslatairól elhíresült közgazdász pedig négy okot azonosított, ami miatt a kontinens lemaradt Amerikától és Kínától, ezeknek azonban semmi közük nincs a migrációhoz vagy a kulturális politikához. Nemzetközi lapszemle.
Az idén arra kell számítani, hogy a Trump-kormányzat még inkább részt vállal Európa sorsának alakításában – írja egy amerikai konzervatív elemző.
Az ipari termelés csökkenése idén lassult, de a magyar gazdaság még mindig alulteljesít. Ugyanakkor arra is van okuk a magyaroknak, hogy bizakodjanak – derül ki a Die Presse elemzéséből.
Szakértők szerint Orbán Viktort sosem csak a hatalom érdekelte, ideológusként el is hiszi nagyrészt, amit prédikál. De nem csak ez a világkép forog itt kockán – olvasható a Die Welt elemzésében.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A liberális rend ellenállás nélkül szűnik meg a világban, miközben a baloldal a jobboldal narratíváját erősíti azzal, hogy beszáll az identitásháborúkba. Vezető nemzetközi szakértők fejtették ki a véleményüket Európa és a demokrácia jövőjét illetően – nemzetközi lapszemle.
