A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.
Továbbra is fókuszban a Gáza ellen tervezett izraeli támadás. A Guardian által megszólaltatott brit szakértő azt latolgatja, elsülhet-e jól a Gáza ellen tervezett hadművelet. A kínai elnök újabb kísérletet tesz, hogy megmentse a gazdaságot, írja az Economist. A Politico a Trump-Orbán-baseballsapka-váltást elemzi. Egy svéd terrorszakértő kijelentette, hogy országa csütörtököt mondott a menekültek beilleszkedése ügyében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Európai Parlamentben fokozódik az ellenállás az EU-s pénzekre vonatkozó esetleges megállapodással szemben, írja a Süddeutsche Zeitung. A Neue Zürcher Zeitung Szerbia EU-tagsági esélyeit latolgatja. A Wall Street Journal szerint Kína esetleges Tajvan elleni támadása minden eddiginél súlyosabb válságot eredményezne. A Times szemleírója aláhúzza, a gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán Viktor pedig eközben elszigetelődik.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Köszönet a lengyeleknek, Orbánék és a keresztények, a gondoskodó Európa eltűnése - a többi között ezekről írt elemzéseket a világsajtó hétfő reggelre. Tallózó.
Az izraeli konfliktus mellett Washington már nyakig van az ukrán háborúban, és nem kizárt, hogy viszályba keveredik Kínával is, írja a Guardian szemleírója, és hozzáteszi, Donald Trump készül a visszatérésre. A Bloomberg szerint Joe Bidennek nem volt más választása, egy törvényben kellett egyesítenie Ukrajna és Izrael támogatását. A Finacial Timesban publikáló Timothy Snyder úgy gondolja, hiba, ha bárki azt emlegeti, hogy patthelyzetet van az ukrán háborúban. Vlagyimir Putyin az időre játszik Ukrajnában, miközben az USA és az EU a Közel-Keletre összpontosít, írja a Bloomberg. A CDU elnöke szerint Németország már nem tud több menekültet befogadni. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lengyel választás Magyarországon megszívlelendő tanulságai pontokba szedve. Hogyan lehet legyőzni a populistákat világszerte? A jó Donaldra, Tuskra még nagy szükség lesz Donald Trump ellen. Aligha fog működni, amit Netanjahuék kitaláltak megtorlásul a Hamász ellen. Ukrajna és Izrael megsegítése kőkemény amerikai nemzeti érdek. Válogatás világlapok írásaiból.
Biztonsági kockázatnak tartja a NATO az Orbán-Putyin találkozót. Putyint meg kell állítani. A lengyel választás megmutatta, miként kell szembeszállni a radikális jobboldallal. A két szélsőjobboldali közül a francia Marine Le Pen nagyobb veszélyt jelent az EU és a transzatlanti összefogására, mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Válogatás világlapok írásaiból.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
A Hamász támadása az emberiesség elleni bűncselekmény, a szó legmélyebb értelmében - írja Yuval Noah Harari.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lengyel választásról és az izraeli-palesztin háborúról írnak a nemzetközi lapok. Sajtószemle.
Az EU nem vehet félvállról olyan országokat, amelyeknek eszük ágában sincs eleget tenni a jogállami előírásoknak.
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lengyelországban is elég durva a kampány.
