Mi a jó abban, ami az EU-csúcson történt, és mi a rossz? A világlapok beszámolói sokszínűek, de mindegyikben Orbán Viktor áll a fókuszban, és sokat emlegetik a magyar miniszterelnök kivonulását a tárgyalóteremből, miután a Olaf Scholz német kancellár azt javasolta neki, hogy kávézzon egyet. Nemzetközi lapszemle.
Számos nemzetközi lap foglalkozik azzal, mi történt az elmúlt napokban az EU-csúcson, különös tekintettel Orbán Viktor döntéseire. A Le Monde Ausztria és Magyarország nyugat-balkáni nyomulásáról ír. A Le Figaro a "titokzatos Orbán–Putyin-viszony" hátterét elemzi. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója nem lesz Európában szélsőjobbos söprés, ám a jövő évi amerikai elnökválasztás változtathat a képen. A Project Syndicate két cikke is a lengyel belpolitika kulisszái mögé néz be. A Wall Street Journal Trump lehetséges visszatérésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Továbbra is fókuszban az Orbán-kormány és az EU konfliktusa Ukrajna pénzügyi támogatása és az ország tagfelvételi folyamatának megkezdése ügyében. A Guardian szerint az Unió különböző B verziókat fontolgat a magyar kormány megkerülésére. A Der Standard szerint az orbáni zsarolásban nincs semmi új, azonban a mostani helyzet mégis szintlépés. A Politico azt írja, a kialakult helyzet Ursula von der Leyen számára a 22-es csapdája. A Financial Times a Tusk-kormány előtt álló "herkulesi teendőkről", a Washington Post és a Guardian az ukrajnai helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Mivel Orbánnak nagyon kell a pénz, nem kizárt, hogy befejezi az akadékoskodást.
Sürgetik, hogy Amerika adja meg a támogatást Ukrajnának és Izraelnek. Mi lehet Ukrajnával? Miért van bajban Scholz és Hszi Csing-ping? A többi között erről írnak a nemzetközi lapok. Szemle a hvg360-on.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Politico is a jövő heti uniós csúcs előtti helyzetet elemzi. A német lap és a Guardian a kárpátaljai magyarság helyzetéről és az ukrán-magyar viszonyt megterhelő nyelvtörvényről, illetve annak megváltoztatásáról is ír. A Washington Post szerzője arról beszél, mi lehet a következménye az Ukrajna számára folyósított amerikai segély befagyasztásának. A Der Standard az osztrák belpolitika folyamatai tárgyalja, különös tekintettel a szélsőjobb lehetséges hatalomra kerülését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar vétónak drámai következményei lennének mindenki számára, mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az uniós ügyekért felelő ukrán miniszterelnök-helyettes. A Politico a francia elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról is beszél. A Guardianben Gordon Brown Donald Trump visszatérésnek lehetséges következményeit elemzi, és ugyanígy tesz a Financial Times is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Orbán-kormány és az EU közötti komoly feszültségekről ír a Guardian, a Reuters és a Der Standard. A luxemburgi külügyminiszter felteszi a kérdés: összeegyeztethetőek-e az EU és Orbán Viktor nézetei. Ukrajna támogatásának jövője a téma a Washington Post és a Bloomberg egy-egy cikkében. A hírügynökség egy másik írása Európa geopolitikai súlyát (a szerző szerint: súlytalanságát) elemzi. Alkalmas-e Benjamin Netanjahu országa vezetésére és a válság kezelésére, ezt a kérdést teszi föl a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egyebek közt a Politico, a Guardian, és a Die Presse is az ukrán EU-csatlakozási terv és Ukrajna támogatása körül kialakult uniós konfliktusokat tárgyalja, benne Orbán Viktor és magyar EU-s pénzek szerepét. Az osztrák lap szerint az Uniónak van B terve, ha a magyar miniszterelnök keresztbe fekszik a terveknek. A Süddeutsche Zeitung Budapestről tudósít a nemzeti konzultációról. Két háborút is vív Benjamin Netanjahu, állapítja meg a Washington Post, kérdés, képes-e ezeket megnyerni. Paul Lendvai Sebastian Kurz, a Washington Post Donald Trump visszatérésének esélyeit latolgatja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Euractiv és a Süddeutsche Zeitung az európai populista pártok helyzetét elemzi az előttünk álló EP-választások összefüggésében is. Mi lesz a NATO sorsa, ha Donald Trumpból jövőre újra amerikai elnök lesz, ezt a kérdést a Frankurter Allgemeine Zeitung és a The Times cikke is felteszi. Ettől egyáltalán nem függetlenül tekinti át az ukrajnai háború kilátásait a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem lehetett előre látni, hogy pont ebben az országban alakul ki egyfajta autokrácia, mondja a Neue Zürcher Zeitungban Harvardi Egyetem politológiaprofesszora.
Az autokratákról, Putyin nyomásgyakorlásáról és az izraeli-palesztin háborúról írnak a nemzetközi lapok. Sajtószemle a hvg360-on.
Miközben Németországban az AfD betiltására szólítanak fel, Geert Wilders még a holland muszlimoknak is szimpatikus. Hogy lehet, hogy a hollandok sokkal pragmatikusabbak a populistáikkal szemben?
Az EU-nak tartós biztonsági fenyegetésként kellene kezelnie az orosz elnököt. A Hamász elleni háborúban Izrael tragikus választás elé került, mert csak rossz döntést hozhat.Kudarc fenyegeti az EU-csúcsot Orbán Viktor miatt. Az Unióban különösen Magyarországot sújtja az infláció. Nemzetközi lapszemle.
A lap a következményekről ír.
A déli magyar határról tudósít a francia Le Figaro. A menekültek harmadik országba „kiszervezéséről" ír az Economist. A Daily Telegraph szerint Franciaországban nagy baj van a bevándorlók integrációjával. Az európai szélsőjobb térnyerésével és annak tanulságaival foglalkozik a Wall Street Journal és a Frankfurter Rundschau is. A közel-keleti térség jelenlegi, a szokásosnál is bonyolultabb helyzetét elemzi a New York Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap elemzi, mi következik ebből, de megjegyzi, a populisták általában megszelídülnek, ha hatalomra kerülnek, különösen, ha kénytelenek koalíciót kötni.
A fokozódó migrációs nyomással és annak politikai következményeivel több nemzetközi lap is foglalkozik. Arról is írnak, nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna, adott esetben már a jelenlegi patthelyzet fenntartásának is örülhetnek. A New York Times vezércikke szerint Közel-Keleten csak a Palesztin állam megteremtése hozhat megbékélést.
Az újságíró többekkel beszélt.
Aggodalmak a holland szélsőjobb választási győzelme miatt, pillanatnyi fegyvernyugvás helyett humanitárius tűzszünetet sürgetnek a gázai háborúban, Kína függésébe került Oroszország, és Putyin még büszke is erre. Világlapokat néztünk át.
