A Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogy június 1-22. között változott-e hat televíziócsatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV) esti híradóinak politikai tartalma, illetve hogy mik voltak a vezetők témák az egyes csatornák esti híradóiban.
Megkopott az MSZP-márkanév és meggyengültek a párt pénzügyi, szervezeti erőforrásai – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.
Továbbra is hatalmas előnnyel vezet a Fidesz-KDNP a Nézőpont Intézet kutatása szerint, melyből az is kiderül, hogy a második helyért nagyon megküzdhet egymással az MSZP és a Jobbik, mindössze két százalékos a különbség.
Jól megy a Jobbik kampánya, a Nézőpont ezerfős felmérése szerint a biztos szavazók 15-15 százaléka szavazna rájuk és az MSZP-re az EP-választáson. Az LMP támogatottsága az Együtt-PM-ével egyezik. A megkérdezettek 44 százaléka venne részt az európai parlamenti választáson, ami túl jó aránynak tűnik.
Miközben az RTL- és a TV2-csoport között ádáz háború dúl, hogy melyik a nézettebb csatorna, a Fidesz hátországában a hvg.hu értesülései szerint újból felmerült, hogy meg kéne törni a televíziós méréssel foglalkozó cég, az Nielsen Közönségmérés Kft. monopóliumát. A választások előtt a rádiós méréseket uraló cég már tulajdonost is cserélt, és a Simicska-birodalom egyik régi – ám a piacon nagy tekintéllyel bíró – vezetőjénél kötött ki. Az adásvétel okairól alig lehet tudni valamit, a cég ráadásul eddig is egy kormányközeli cég tulajdonában volt.
Az M1 a kampány alatt naponta mutatta be az országos listát állító pártok elképzeléseit és terveit, a kereskedelmi csatornák naponta átlagosan csupán 5-6 politikai hírt közöltek és csak a legfontosabb eseményekről adtak hírt a Nézőpont Intézet felmérése szerint.
64 százalékos részvételi hajlandóság alapján számolt pártpreferenciákat a Nézőpont Intézet. Eszerint a Fidesz tábora 2,5 milliós, míg a baloldali összefogásra 1,5 millió ember szavazhat jövő vasárnap.
Vélhetően a Simon-ügy hatására a januári 24 százalékról 18 százalékra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya a teljes népességen belül. Szintén csökkent a januárihoz képest a részvételüket biztosra ígérő szavazókon belül a baloldaiak aránya: 26 százalékról 17 százalékra – tartalmazza a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredménye.
A külföldi sajtó túl egyoldalú Magyarországgal szemben? Szelektív a témaérzékenysége? Nézőpont, illetve az arról elnevezett intézet kérdése.
A Nézőpont Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz-KDNP-nek 127, az ellenzéki összefogás listájának 60, míg a Jobbiknak 12 képviselői hely jutna az új, 199 fős Országgyűlésben. Az intézet január 20-25 között végzett reprezentatív felmérésére alapozott becslését Fodor Csaba vezető elemző ismertette a Mérők Klubja csütörtök esti rendezvényén a budapesti Sajtóházban.
Változatlan erőviszonyokat mért a pártok támogatásának vizsgálata során a Nézőpont Intézet az idei első, de még a közös ellenzéki lista bejelentése előtt készült közvélemény-kutatásában: a Fidesz ekkor 37 százalékon, a baloldal 21 százalékon állt a teljes népesség körében.
Tavaly a vezető hírműsorok csaknem 38 százalékban közöltek politikai híreket, amelyek aránya októberben, a bajai időközi önkormányzati választás idején volt a legmagasabb, 44 százalékos - tartalmazza a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése. A saját hangon közölt megszólaló kormányzati szereplők közül Orbán Viktor (254 alkalommal) szerepelt a legtöbbet, az ellenzéki pártok képviseletében pedig Mesterházy Attila (122 alkalom), megelőzve Bajnai Gordont (102 alkalom) és Gyurcsány Ferencet (101 alkalom).
A Facebook Magyarországon nem számít még politikai csodafegyvernek. Egyrészt a választók közül még kevesen regisztráltak a közösségi oldalon, másrészt ők is idegenkednek nézeteik nyílt hirdetésétől - derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből.
A Nézőpont Intézet kutatása szerint nincs kormányváltó hangulat Magyarországon. Az intézetnek a Magyar Nemzet számára készített országos reprezentatív közvélemény-kutatását szombaton közölte a napilap.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke a legnépszerűbb ellenzéki politikus a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók körében 40 százalékos a Fidesz-KDNP, 12 százalékos az MSZP, 11 százalékos a Jobbik, 7 százalékos az Együtt-PM, 4-4 százalékos az LMP és a DK tábora az intézet szerint.
A Nézőpont Intézet novemberi közvélemény-kutatási adatokra támaszkodó mandátumbecslése szerint a Fidesz–KDNP 199-ból 116 képviselői helyet szerezne az országgyűlési képviselő-választáson, ami valamivel több mint 58 százalékos parlamenti többséget jelentene.
A Fidesz–KDNP a szavazatok 42, az MSZP 23, a Jobbik 13 százalékát szerezné meg 52 százalékos részvétel mellett, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások – derül ki a Nézőpont Intézet friss felméréséből, amelynek eredményeit szerdán hozták nyilvánosságra. A bizonytalanok, rejtőzködők és biztosan nem szavazók aránya a felnőtt választók körében újra 30 százalék fölé ugrott a kutatás szerint.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása és mandátumbecslése szerint a Fidesz-KDNP 116 mandátumot szerezne, ha most lennének az országgyűlési választások. Ez a szám tizenhéttel kevesebb, mint a mandátumok kétharmada.
A Nézőpont Intézet felmérése szerint az MSZP és az Együtt–PM szimpatizánsai sem lelkesednek a két párt megállapodásért. Előbbiek harmada, utóbbiak fele reménykedik emiatt jobb választási esélyekben. A Fidesz–KDNP továbbra is vezet, az MSZP az Együtt–PM-től szippantott el szavazókat.
