A Nézőpont kutatása szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz–KDNP-t, 18 százaléka a baloldali pártokat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t. A választásra jogosultak 20 százaléka rejtőzködő, közülük 6 százaléknyian várják kormányváltó hangulatban a következő hetek kampányát.

Az összes megkérdezett 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a választáson. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fidesz–KDNP-t, 17 százaléka a baloldali összefogás pártjait, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százaléka pedig a Lehet Más a Politikát.

A baloldallal szimpatizálók csökkenő választási részvételi hajlandóságát mutatja, hogy a baloldali pártok támogatottsága az aktív szavazók körében alacsonyabb a teljes népesség körében mért támogatottságuknál. A baloldali szimpatizánsok elbizonytalanodása mögött vélhetően a Simon-ügy állhat, melyet az összes megkérdezett 55 százaléka ismert – közölte a Nézőpont Intézet.

A Nézőpont reprezentatív kutatása 2014. február 17. és 20. között, a Heti Válasz című hetilap megrendelésére, 1000 ember telefonos megkérdezésével készült. 

A Tárki szerdán közzétett kutatása szerint a teljes népességen belül februárra 38 százalékra nőtt a kormánypártok támogatottsága a januári 29 százalékról. Januárban pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, és a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki. A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban az Összefogásé 27 százalékos volt. A Jobbikra a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban, míg februárban 15 százaléka, a pártválasztók körében pedig 14-ről 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra nőtt.