A Fidesz alelnöke szerint egy problémát akart kezelni a 15 éves korhatár, mégpedig a rossz, bukdácsoló, alulszocializált diákok helyzetét. A kérdés az, adunk-e esélyt arra, hogy ha benő a fejük lágya, szakmát szerezzenek, amire csak akkor van esély, ha befejezték az általános iskolát - vélte Pokorni.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a 16 éves korhatár mellett érvelt a PISA 2009 címmel tartott csütörtöki budapesti konferencián, amelyen Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának tagja is felszólalt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint is a tankötelezettséget 16 éves korig kellene fenntartani.
Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondja Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, deahol akarták, ott meg tudták csinálni. Interjú.
Oktatásról, tankötelezettségről, alapítványi iskolákról lesz szó a Beszélő című politikai és kulturális folyóirat március 15-ei estjén.
A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elfogadhatatlannak tartja a tankötelezettség 15 éves korra történő leszállítását, és csatlakozik a Pedagógusok Szakszervezetének felhívásához - közölte a tömörülés szerdán.
Nyolc helyett kilenc évig tartaná a diákokat az általános iskolákban Pokorni Zoltán. A fideszes oktatáspolitikus szerint így jóval több idejük lenne az alapvető képességek elmélyítésére, az ismétlésre és a gyakorlásra, az elképzelés ráadásul jól passzol a 15 éves korig tartó tankötelezettséghez. A kilenc évfolyamos általános iskolai modell nem ismeretlen Európában - igaz, sokba kerül.
A főváros várhatóan 56 pedagógus-álláshelyet szüntet meg az idén a fenntartásában lévő oktatási intézményekben - közölte az önkormányzat oktatási bizottságának szerdai ülésén a főpolgármesteri hivatal képviselője.
Kötelező lesz szeptembertől az angol nyelv tanítása Szlovákiában - döntött a pozsonyi parlament februárban - noha a döntéshozók egyelőre nem tudtak megállapodni, hogy melyik évfolyamtól - olvasható a Slovensko, do toho! blogon.
Aáry-Tamás Lajos ombudsman azzal indokolta a vizsgélat indítását, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik az ilyen gyermekek száma.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint a lépéssel több száz millió forintot takarítana meg az állam.
A kormány digitális cselekvési tervének céljairól, akadályairól, a multikkal kötött előnytelen infokommunikációs szerződések felülvizsgálatáról nyilatkozott többek között Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint a mai fejkvóta alapú finanszírozás, s az ezzel egyidejűleg két lábon álló - önkormányzati és központi - rendszer nem képes kezelni a jelenlegi egyenlőtlenségeket.
A kormány bízik benne, hogy az egyeztetési folyamat végén megszülető felsőoktatási törvényt mindenki magáénak érzi majd.
Évek óta nincs jelentős változás a legnépszerűbb alapszakok rangsorának élbolyában. Az oktatási kormányzat kevés sikerrel próbálja befolyásolni a jelentkezéseket.
A Fidesz-KDNP oktatási munkacsoportja szerint nem indokolt a jelenlegi középiskolai felvételik átalakítása, és szükség van a központi felvételi rendszer megtartására. Erről Pokorni Zoltán nyilatkozott pénteken az MTI-nek, összegezve a közoktatási törvényről az oktatási államtitkársággal folytatott eddigi egyeztetéseket. A megbeszélések jövő csütörtökön folytatódnak.
Magyarországon határozza meg legerősebben a családi háttér az iskolai eredményeket az OECD-országok közül – derül ki a legfrissebb PISA-felmérésből.
Magyarországon is virágzik a diplomagyártás, és egyre többen próbálkoznak sokévnyi tanulás helyett gyorsan, olcsón felsőfokú oklevélhez jutni - írta a Magyar Nemzet.
Lelakatolt iskolaépület, szabálytalan felvételi eljárás, kényes egészségügyi kérdőív és eldurvuló osztálytermi verekedések - összegyűjtöttük 2010 legnagyobb iskolai botrányait.
December végéig minden, keresztféléves képzésre érvényes jelentkezést benyújtó regisztrációs csomagot kap, a diákok egy alkalommal január 3-ig a jelentkezések sorrendjén is módosíthatnak, új képzés megjelölésére azonban nincs már mód.
A tantárgyújrafelvételek és vizsgalehetőségek számának korlátozása váltotta ki a legnagyobb felháborodást az új felsőoktatási törvény tervezett változásaival kapcsolatban. Bár a vitás pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium nem állt el szándékától: a kérdést később rendelettel szabályozzák majd. Utánanéztünk, a jelenlegi rendszerben hogyan lehet „kibukni” a legnagyobb hazai egyetemekről.
