Versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál (EB) és vizsgálatot vár Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP-) képviselője, mert szerinte ellenkezik az uniós joggal, hogy az orosz Roszatom nyilvános, nemzetközi pályáztatás nélkül bővítheti a paksi erőművet.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung John McCain Orbánról szóló kijelentéseinek szentelt egy cikket szombati számában. A szerző szerint nem a korrupcióról vitázik Budapest Washingtonnal, valójában Orbán Viktor kormányfő Oroszországhoz fűződő viszonyáról van itt szó.
Az Együtt szerint teljesen új alapokra kell helyezni az ország külpolitikáját, aminek első lépésekként fel kell mondani a paksi szerződést.
Nem kerül orosz tulajdonba a tervezett két új atomerőművi blokk Pakson - közölte Aszódi Attila, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos a Népszabadságban megjelent következtetésre reagálva.
Idén vagy jövőre aláírjuk az oroszokkal a paksi atomerőmű-bővítés megvalósíthatósági szerződését, de a kormány úgy készíti el a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság – állami támogatás miatt – elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni belőle – jelentette ki Aszódi Attila kormánybiztos.
15 évig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat, és elég körülményes lesz megtudni azt is, hogy kikkel kötnek szerződést, kik végzik az atomerőmű munkálatait. Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéshez kapcsolódóan. A módosítások értelmében megtagadható lesznek a beruházással kapcsolatos szerződésekhez kötődő adatok kiadása, a mérnöki kamarán kívül működő szakembereket is oda lehet majd engedni a beruházáshoz, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársainak bérét pedig megemelik. De gyorsítanak a beruházással kapcsolatos esetleges peres ügyek lefolytatásán is, illetve lehetővé teszik a választott bíróság kikötését is, mely érvényes a törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre – így az orosz-magyar atommegállapodásra is.
Szijjártó szerint az erőmű bővítésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodások érvényben vannak, azokat semmilyen módon nem érintik a Kreml Ukrajna-politikája miatt hatályban lévő nyugati szankciók.
Közutakra, a paksi bővítést lebonyolító cég közvetlen állami tulajdonba vételére adna pluszpénzt az idei költségvetésből a költségvetési bizottság, de milliárdok jutnak a Magyar Postának és az Eximbanknak is. Az áfacsalások visszaszorítására kitalált ellenőrző rendszer fejlesztését még idén elkezdik. Az idei költségvetés 2,9 százalékos hiánya a bizottság szerint nincs veszélyben.
Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után.
Elég lett volna csak újságot olvasnia a kormány tagjainak, hogy ne érje meglepetésként őket, ami az elmúlt hetekben történik – írtuk már le többször is a kitiltási botrány kapcsán. A biztonság kedvéért pontokba szedve összefoglaljuk.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.
A döntések lerövidítését szolgálja a közvetlen állami irányítás a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.
A The Sunday Times írása szerint a nyugati szövetségeseket leginkább a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolata aggasztja, és már olyan hangokat is lehet hallani, hogy Magyarország Oroszország trójai falovává válik az Európai Unióban.
A szakmai felügyelet már eddig is a Miniszterelnökség alá tartozott, miután idén júliusban a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki Aszódi Attilát. A paksi bővítéshez kapcsolódó hatáskörök átrendezésével az MVM újabb kulcsfontosságú területet veszíthet el.
A Roszatom reaktorépítési projektjeit a Greenpeace szerint nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik, csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén.
A kormányfő szerint Paks frontvárosnak számít, az ország egyik legnagyobb fejlesztésének helyszíne lesz a következő években, érthető, hogy mindenkit izgat a paksiak véleménye - mondta egy interjúban. Arról is beszélt, pártja miért egy volt olimpikon polgármesteri jelölését támogatja, és miért nem az atomerőműves szakembert.
Az orosz-magyar tárgyalások intenzitásában az elmúlt két és fél hónapban nincs változás, az orosz fél is úgy gondolja, hogy a paksi projektet nem befolyásolják az Oroszországgal szembeni uniós szankciók - jelentette ki Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint ha minden a tervek szerint halad, az építkezés 2018-ban elindulhat.
A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Szerdán és pénteken tartja következő ülését az Országgyűlés. A képviselők a hét közepén fogadhatják el a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kormány szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A parlament szerdán új alkotmánybírákat is választhat, míg pénteken a paksi bővítésről vitázhatnak.
