Csak idő, elhatározás és őszinteség kérdése, hogy ellenállóvá és mélyebbé tegyük a kapcsolatunkat. Erre jöttünk rá, amikor kipróbáltuk L. Stipkovits Erika párkapcsolati kártyacsomagját, amellyel a közös erőforrásaink összegzésétől, az egymásra való ráhangolódástól egészen a szenvedély elmélyítéséig juthatunk.
A gyermek születését követő első évben a partnerek kevésbé állnak közel egymáshoz – mutatott rá egy lengyel kutatás. Korábbi tudományos munkák arra jutottak, hogy a gyermekes párok párkapcsolati elégedettsége jóval meredekebben csökken az évekkel, mint gyerektelen társaiké.
Az egykori miniszterelnök arról is írt, szerinte melyik a hosszú párkapcsolatok legfontosabb mondata.
Hat hét futballőrület, éjszakába nyúló meccsek, eltűnő férjek és egyre hosszabb teendőlisták – sok családban így telik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Miközben a szurkolók számára a foci-vb az év legnagyobb sporteseménye, a párkapcsolatokban könnyen feszültséget okozhat a megváltozott napirend és a megnövekedő láthatatlan munka. De valóban a futball a probléma, vagy inkább az, amit felszínre hoz? Hogyan lehet ezt az időszakot úgy megélni, hogy ne a konfliktusokról, hanem a kölcsönös megértésről szóljon. Mit tehetünk azért, hogy a döntő sípszaváig ne egymás idegeit, hanem inkább a kapcsolatunk rugalmasságát tegyük próbára?
Ha valakinek fáj a torka, elmegy a háziorvosához. Ha a lába bicsaklik ki, akkor a sebésszel konzultál. De mit csinál az, akinek a házassága akad el? Mihalec Gábor párterapeuta írása.
A nehezített gyermekvállalás nem csak az egyén identitását támadja, a párokat is megannyi stresszes helyzet és kihívás elé állítja, ami nemritkán a kapcsolat megromlásához, végéhez vezet. Kik azok, akik sikeresen átvészelik ezt? Mitől függ, hogy a nehézségek az összetartozás érzésének megerősödését hozzák-e? Tanács Eszter pszichológus írása.
Gyakori, hogy a kezdeti lelkesedés után a párkapcsolatban eltérő szexuális vágyszint alakul ki. Ez normális folyamat, azonban ebben a szakaszban megjelenhet a visszaélés, a manipuláció a szexualitással. Meddig tekinthetők még ártatlannak ennek formái, és honnantól kezdve jelent problémát?
A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.
Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.
Miért volt egykor a depresszió hasznos énvédő mechanizmus, és miért kontraproduktív a túlzott kényelem? Bereczkei Tamás Elhangolódás című könyvében feltárja, mennyire fontos megértenünk a biológiai evolúció természetét – hiszen a kulturális környezet csak az utóbbi évezredekben vált meghatározóvá, és még nem igazán alkalmazkodtunk hozzá. Ez az elhangolódás olyan területekre is hatással van, mint a párkacsolat és a gyermekvállalás.
Az elköteleződés egy tudatos döntés arról, hogy együtt maradunk, közös életet építünk, támogatjuk egymást, és vállaljuk a felelősséget a kapcsolatunkért - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta. Szerkesztett részlet a Ketten együtt című kiadványból.
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
Az intimitás alapja a biztonságérzet: önmagunk lehetünk, és támogatást kapunk a párunktól. Fejlesztése folyamatos odafigyelést igényel, hiszen a közelség és kötődés mélyítése erősíti a kapcsolat stabilitását és tartósságát - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta. Szerkesztett részlet a Ketten együtt című kiadványból.
„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.
Elköteleződésünkkel kifejezzük társunk iránti hűségünket, az intimitás során vállajuk az érzéseinket, míg a szenvedély felpezsdíti a mindennapjainkat. A három pillér tudatos fejlesztése elengedhetetlen egy kapcsolatban - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta. Szerkesztett részlet a Ketten együtt című kiadványból.
A párkapcsolatban az érzelmi kötődés mellett szükségszerűen megjelenik a hatalom kérdése is. Ilyen intim kontextusban maga a kifejezés sokakban negatív asszociációkat kelthet, pedig a hatalom minden kapcsolat szerves része. A kérdés tehát nem az, hogy jelen van-e, hanem sokkal inkább az, hogyan oszlik meg és működik a párkapcsolati dinamikában. Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológus írása.
Azt hitte, hogy majd megjavul a kapcsolata, mint az elromlott bicikli, csak meg kell kicsit bütykölni? Telnek az évek, és csak leheletnyi a változás. Felmerülhet a kérdés, mi irányította a párválasztását, a döntését, hogy emellett az ember mellett horgonyozzon le.
Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.
Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?
A menopauzát sokáig elsősorban hormonális eseményként kezeltük: hőhullámokkal, alvászavarokkal, hangulatingadozással, testi változásokkal. Egyre több kutatás és klinikai tapasztalat mutat azonban arra, hogy a változókor megélése messze nem csak biológiai kérdés: legalább ilyen fontos az is, milyen társas és intim kapcsolatok vesznek körül bennünket ebben az életszakaszban.
