„Ha fáj a menstruációd, azt el kell tűrni, ez ezzel jár” – kaptuk örökül anyáinktól tinédzserkorunkban még a 90-es években is ezt az egyébként súlyos tévhitet. Ma már tudjuk, hogy a fájdalmas menstruáció nincs rendben, súlyosabb esetben akár az endometriózis egyik tünete is lehet. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan alakult a menstruáció elfogadásának története az egészségügyi nadrágtartóktól a menstruációs kehelyig.
Van, aki szabadúszóként a munkát ütemezi hozzá. Van, akinek fogalma sincsen, hogy emiatt nem képes koncentrálni a feladataira. Mi az a ciklustudatosság, miért jó képben lenni vele, és mi köze mindennek a menstruációs szegénységhez és a sporthoz? Cikkünkben a legalapvetőbb információkat vesszük sorra a női ciklussal kapcsolatban.
Gyakori vizelési inger, égő érzés és alhasi fájdalom: ezek lehetnek a „honeymoon cystitis”, vagyis a nászutas hólyaghurut tünetei. Azért hívják nászutas betegségnek, mert ilyenkor a párok általában intenzívebb szexuális életet élnek, amely növelheti a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez csak az újdonsült feleségek betegsége: ebben a cikkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat.
Sok nő reméli, hogy a menstruációs ciklus elmaradása (menopauza) után a havonta visszatérő kellemetlenségek már nem terhelik többé a mindennapokat. Ám a változókor, a menstruáció megszűnése előtt és még utána is számos olyan tünettel járhat együtt, amelyek még évekig megkeseríthetik az életünket. Nemcsak a hőhullámok és a hangulatingadozások jellemzőek, hanem a fájdalmas húgyhólyaghurut kialakulása is gyakoribb ebben a periódusban. De mit tehetünk ellene?
Ha mostanában – az őszi-téli időszakban – belépünk egy szobába, részt veszünk egy meetingen vagy csak felszállunk egy buszra, szinte biztos, hogy valakinek a környezetünkben fáj a torka. Vírusok, baktériumok, legyengült immunrendszer – hogyan alakul ki a torokgyulladás, miért gyakoribb az őszi-téli szezonban, és mivel érdemes kezelni? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Nem elég bevinni a vasat – az is számít, mennyi hasznosul belőle. Mutatjuk, milyen ételek, italok és vitaminok rontják vagy éppen javítják a vaspótlás hatékonyságát.
A vashiány az egyik leggyakoribb tápanyaghiány világszerte, és bár sokan nem veszik komolyan, súlyos egészségi következményekkel járhat, ha nem kezeljük. A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely alapvető szerepet játszik a vörösvérsejtek oxigénszállításában, az energiaháztartás fenntartásában és a szervezet számos funkciójának zavartalan működésében. A vashiány akár 30 százalékkal csökkentheti a teljesítőképességünket, és a tüneteit hajlamosak vagyunk például a stressznek tulajdonítani.
Ebben a cikkben megmutatjuk, miben hasonlít és miben tér el a koronavírus és a torokgyulladás, mire érdemes figyelni, és hogyan kezelhetjük őket biztonságosan.
A vas csupán egyetlen nyomelem a sok közül, amire a szervezetünknek szüksége van. Ugyanakkor a hiánya komoly problémákat – például szívdobogást, légszomjat, hajhullást és akár szájfekélyeket is – okozhat. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy mi vezethet vashiányhoz, és miért nem biztos, hogy elég annyi vas, amennyit a táplálkozással beviszünk.
A perimenopauza időszakában átlagosan fél kilót is hízhat egy nő évente, a testszírszázalék pedig akár 20 százalékkal is több lehet. Mégis, a változókor okozta nehezített pálya ellenére is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük ideális testsúlyunkat.
Vizelési nehézségek, gáttáji fájdalom, szexuális zavarok – ezek mind a prosztatagyulladás tünetei lehetnek. Ám amikor a kezelésről van szó, fontos tudnunk, mi is okozza pontosan a problémát. A cikkben a prosztatagyulladás két fő vállfaját vesszük górcső alá.
A krónikus prosztatagyulladás és a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS) gyakori urológiai probléma a 30-50 éves férfiak körében. Bár sokan fertőzéshez kötnék, a nem bakteriális forma esetében nem mutatható ki kórokozó. Van olyan eset, ahol gyulladás sincs jelen, csak izomfeszültség és pszichés tényezők kiváltotta fájdalom, másik típusánál a panaszokat gyulladásos folyamatok okozzák. Ennek megfelelően a kezelése komplex.
Felnőtt korunkban hajlamosak vagyunk egy hosszú, pihentető alvást luxusnak tekinteni, pedig tinédzser korunkban – ha szerencsések voltunk – elképzelhetetlen lett volna, hogy hétvégén 10-11 előtt kikeljünk az ágyból. Ebben a cikkben megnézzük, hogy egészen pontosan hány óra alvásra lenne szükségünk, hogy nappal jól funkcionáljunk. Javaslunk néhány trükköt, amellyel „meghackelhetjük” az alvásidőnket, ha éppen sok a dolgunk, de megnézzük azt is, hogyan tarthatjuk magunkat ébren kevés alvás után.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Közvetlenül befolyásolja az életminőséget, a munkaképességet, a párkapcsolatot és akár a nemzőképességet is. A krónikus forma ráadásul makacs: a tünetek enyhülhetnek, majd visszatérhetnek, emiatt az érintettek gyakran érzik úgy, hogy egy véget nem érő harc részesei. Mutatjuk, mit kell tudni a bakteriális prosztatagyulladásról, és azt is, mi lehet a megoldás.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlenegyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
Nagy visszhangot váltott ki, amikor a 2016-os riói olimpián egy kínai úszónő arról beszélt, hogy a menstruációja miatt gyengébb volt aznap. Igaz, ma már több szó esik a nők teljesítménye és a menstruációs ciklus közötti összefüggésekről, hiszen a nők többsége szenved a havivérzés alatti vagy az azt megelőző PMS okozta fájdalmaktól, ugyanakkor a menstruációs szabadság kérdéséről még mindig megoszlanak a vélemények.
A ferritin a vashiány és a vérszegénység egyik legfontosabb biomarkere, amely már akkor segíthet a vashiányos állapotok korai felismerésében, amikor a klinikai tünetek még nem jelentkeztek. A ferritin szintjének ellenőrzése kulcsfontosságú a súlyosabb vashiányos állapotok megelőzésében, különösen terhes nők és sportolók esetében, ahol nincs idő a hosszadalmas kezelésre.
A vashiány a világon a leggyakoribb hiányállapot, ami sok embert érint. Leggyakrabban nőknél és gyermekeknél alakul ki, de a nagyobb fizikai terhelésnek kitett sportolók is veszélyeztetettek. Nézzük, mi áll a vashiány hátterében, mit okoz, hogyan diagnosztizálható és kezelhető.
