„Sokszor nem könnyű szétválasztani a külső és belső motivációt, mert egy idő után elkezdjük belsővé tenni a külső célokat” – mondja Szondy Máté pszichológus, akivel közelgő szalonestje előtt legbensőbb vágyaink, motivációink megtalálásáról beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
Nyitottság az újra: a kutatások szerint az alkotó képzeletnek az tesz jót, ha semmire sem koncentrálunk, mert ilyenkor a gondolkodásunk rugalmasabbá válik, egymástól látszólag távoli képzeteket engedünk egymás mellé. De milyen helyzetekben csókol meg minket a múzsa?
A haldokló kapcsolatoknak van egy végső pontjuk, amikortól kimondhatjuk, hogy tényleg vége. Hozzászokni a gondolathoz hosszabb folyamat. Az új helyzethez alkalmazkodás nélkülözhetetlen az egészséges pszichéhez és a következő kapcsolathoz.
Nemrég jelent meg a Gyereknevelés dán módra című könyv, melynek Vekerdy Tamás pszichológus írta az utószavát. A szövegből szemezgettünk.
Amikor a játszma elindul, mindkét fél azt hiszi, nyerhet, de egymás gyenge pontját megtalálva a végén mindig vesztesként kerül ki belőle minden résztvevő. Hogyan jöjjünk ki a játszmából, ha a párunk sosem segít, hárítja a felelősséget, és nekünk elegünk van?
A boldog és kiegyensúlyozott gyerek nevelése a szülők otthonról hozott – jó és rossz – mintáinak a feltérképezésével kezdődik – hangsúlyozza Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta. A Gyereknevelés dán módra című kötet társszerzőjével közelgő szalonestje előtt beszélgettünk a skandináv módszer titkairól. 5 kérdés – 5 válasz.
A lelki fejlődés a belső, álomszerű állapotból indul és a külső valóság megtapasztalásáig tart. Ehhez azonban szükségünk van másokra, akik segítenek a kettőt megkülönböztetni.
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Ha az életben meghozott döntési dilemmáinkat fontosság szempontjából kellene rangsorolni, a csúcson természetesen ott áll az „elköteleződjek-e valaki mellett?”. Igen válasz esetén jön a „jó, de ki legyen az?” problematikája, ami után már tényleg csak a „mikor” kérdése marad hátra. Csak?!
Tudjuk, kik vagyunk, és mit miért teszünk. A körülöttünk élőknél jobban ismerjük magunkat. Ez csak néhány, általánosan elfogadott állítás, amelyeket a pszichológusok az utóbbi időben látványosan cáfoltak.
A gyermek érdekében a szülőknek nem kell mindenképpen együtt maradni, de mindenképpen együtt kell működniük. Ekként összegezhető a HVG EXTRA Pszichológia Szalon legutóbbi estjének fő tanulsága. A kiadó egyik új kötete kapcsán szervezett beszélgetésen szóba került az is, miként jelentse be a szülő a válást gyermekének, illetve, hogy érdemes-e „megvásárolni” a kamasz szeretetét.
Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
Hogyan alakíthatunk ki olyan viselkedésmintákat, amelyekkel a legfájdalmasabb érzések az önismeret, az erő és a kreativitás forrásává válnak?
„Csábítás és a hódítás, és én azt hittem, nem fogok majd részt venni ebben az egyszerre hazug és kiszámítható játszmában” – írja a népszerű költőnő.
Vannak családok, ahol több generáción át ugyanazt a hivatást választják, és olyanok is, ahol a gyerek a szülő meg nem valósított karrierálmát futja be. Mi lehet az előnye és a hátránya az ilyen pályaválasztásnak?
A pénz nem az a nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi, sőt néha még eltántorítóan is hathat. A hatékony ösztönzés titka a kapcsolódás és a jelentőség érzetének megteremtése – mutat rá Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.
