Az újszerű technológiák összekapcsolásával számos robbanásszerű változásra számíthatunk a közeljövőben. Ebben a helyzetben célszerű a szervezeti tanulási folyamatok felgyorsítására, valamint a tanulási képesség fejlesztésére helyezni a hangsúlyt.
Hogyan lehet egyszerre erősíteni a gyerekek önbizalmát, és közben kihívásokkal is szembesíteni őket? A válasz egyszerű: hagyjuk őket sokat játszani, és figyeljünk a játék közbeni kezdeményezéseikre – vallja Iben Dissing Sandahl. Hasznos gondolatok a dán gyerekpszichológus könyvéből.
Januárban ismét kitárja kapuit a CES, a világ legjelentősebb technológiai szakkiállítása, mely új elemként olyan technológiáknak is teret ad, melyek az emberiség aktuális, húsbavágó problémáira keresik a megoldást – így többek között a környezetszennyezésre, a kiberveszélyre, az egészségügyi problémákra, az energiaellátásra, az aszályra vagy más természeti katasztrófákra.
Ahhoz, hogy a jövő generációja a magánélet és a munka világában nálunk jobban el tudjon boldogulni, fejlettebb lelki ellenálló képességre, azaz rezilienciára van szüksége.
Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.