A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet felmérése szerint 2015-höz képest is romlott Magyarországon a sajtószabadság helyzete: két helyet rontottunk, a 67. helyen vagyunk most a 180-as listán, ahol Szerbia, Románia és Lengyelország is megelőz bennünket.
Egy botanikus és egy pap nevéhez kötődik annak a dokumentumnak az elfogadása, amelynek alapján 250 évvel ezelőtt megjelent a világ első sajtótörvénye.
A német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető német televíziós műsorvezető elleni eljárás megkezdésére, ugyanakkor kezdeményezi az ezt lehetővé tévő, a XIX. századból származó jogszabály megsemmisítését – jelentette be a német kancellár pénteken Berlinben. A kormánykoalícióban vegyesen fogadták Merkel döntését, az ellenzékben pedig volt, aki a németországi sajtószabadság megszűnését emlegette. A téma rendkívül érzékeny, egyebek mellett azért, mert alapvető kérdéseket vethet fel a sajtószabadsággal kapcsolatban.
A világ első sajtószabadságról szóló jogszabálya 1766-ban Svédországban született, de a 250 éves évfordulót Finnországgal együtt ünneplik idén. A budapesti finn nagykövetség szemináriumán nemcsak olyan északiakról esett szó, akik megelőzték a klasszikus angol liberálisokat, hanem a legaktuálisabb problémákról: bevándorlásról, illetve a kormányzati adatokhoz való hozzáférésről.
A török bíróság döntését követően hatósági intézkedés alá akarta vonni a kormány a Zaman napilap szerkesztőségét, ahol nem sokkal az ítélet után nyilatkozott a főszerkesztő, valamint több száz tüntető sereglett össze, hogy megvédje a lapot a rendőrségtől.
A WDR munkatársa azt állította, hogy több német közszolgálati rádiónak is kiadták az utasítást, hogy a menekültügyben a kormány álláspontját támogatva számoljanak be a hírekről. Claudia Zimmermann már azt mondja: hülyeségeket beszélt, mert nyomás volt rajta az élő adás miatt.
A WDR egyik újságírója egy holland rádiónak adott interjújában azt állította, hogy több német közszolgálati rádiónak is kiadták az utasítást, hogy a menekültügyben a kormány álláspontját támogatva számoljanak be a hírekről. A WDR vezetése kiakadt, azonnali vizsgálatot indítottak a nyilatkozat miatt.
Az abszolút parlamenti többséget élvező Jog és Igazságosság (PiS) szavazataival jóváhagyta szerda este a lengyel parlament alsóháza a lengyel médiatörvény módosítását, az előterjesztés gyors tárgyalása ellen az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek tiltakoztak.
Közös nyilatkozatban tiltakozott a lengyel médiatörvény tervezett módosítása ellen szerdán az Európai Újságíró Szövetség, az Európai Újságírók Szövetsége, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége , valamint a Riporterek Határok Nélkül, mert a siettetett törvény szerintük felszámolná a független közszolgálati médiát.
Nyilas Gergelyt a hatóság megtévesztésével és közokirat-hamisítással gyanúsították, az ügyészség végül megrovásban részesítette. Az Index panasszal élt az ügyben, de az ügyészség nem enged, így a menekültriport ügye a bíróságon folytatódik.
Annak ellenére, hogy megmenekülne a sajtó a szerkesztőségekbe ültethető nemzetbiztonsági ügynököktől, a kormánypárt arra készül, hogy mégis leszavazzák a javaslatát. A törvénnyel a távközlési cégekhez és postai szolgáltatókhoz ültetné be a kormány a fedett ügynökeit, de a törvényalkotási javaslat egy tudatosnak tűnő hibát ültetne a szövegbe.
A kormánypárt benyújtotta a sajtókémtörvény tervezetének módosítását, mely eredeti formájában az online tartalomszolgáltatókhoz is beültetett volna egy-egy titkosszolgálati ügynököt. Az önkormányzatokat azonban továbbra is titkosszolgálattal figyeltetnék meg.
A kormány szerint pusztán félreértés, hogy ügynököket ültetnének a szerkesztőségekbe, ők a mobilszolgáltatókhoz akarnak kémeket ültetni, bár ez eddig is így volt.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete megdöbbenését és tiltakozását fejezte ki Pintér Sándor miniszter tervezete kapcsán, miszerint titkosszolgálati ügynököket ültetnének a szerkesztőségekbe hírszerzési céllal.
A Princeton Egyetem professzora szerint azért is történhetett meg a röszkei határon az újságírók rendőri bántalmazása, mert a kormány évek óta tudatosan gyengíti a sajtó jogköreit, ezért alakulhatott ki olyan közeg, ahol nem figyeltek az újságírók védelmére.
Dunya Mijatovics, az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője kritikát fogalmazott meg az elmúlt hét újságírókkal szembeni rendőri fellépések miatt, szerinte véget kell vetni az újságírók veszélyeztetésének és munkájuk akadályozásának. Szijjártó Péter külügyminiszter visszautasította a vádakat, "alaptalan rágalmaknak" nevezve azokat.
Három év börtönbüntetésre ítélték másodfokon az al-Dzsazíra Egyiptomban perbe fogott újságíróit, az al-Dzsazíra azonnal botrányosnak és visszataszítónak minősítette a szombaton kihirdetett ítéletet,
Elképesztő megfélemlítő és a szabad sajtó munkáját ellehetetlenítő törvények léptek hatályba Spanyolországban júliusban. A tiltakozások számos formája innentől büntethető lesz - a kormány ugyanis a médiát és a közvéleményt okolja a népszerűségének apadása miatt. Még véletlenül sem a kormányzati korrupciót, amiről a sajtó igyekszik beszámolni, amíg teheti.
Számos észrevételt fűzött az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete a magyar médiatörvényhez, több passzust sürgősen felül kellene vizsgálni szerintük. A jogászok szerint például a Médiatanács egyszerűen nem független, és azt is javasolják, hogy az állami hirdetési költségvetést objektív és transzparens szabályok alapján használják fel.
Magyarország továbbra is a 71. helyen áll a Freedom House sajtószabadság-listáján. Az első helyen Norvégia és Svédország áll, mi Guayana és Bulgária között szerepelünk.
