A valaha volt legnagyobb Pride-menet eleje a színpadnál várja, hogy beérjen a tömeg vége – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Idén ünneplik a 250. évfordulóját annak, hogy a világon elsőként a Svéd Királyságban megszületett és életbe lépett a sajtószabadság-rendelet, amely a mai napig kulcsfontosságú részét képezi a svéd és a finn alkotmánynak (Finnország mintegy 700 évig a svédek fennhatósága alá tartozott.) Meghatározó az információszabadságot és a cenzúra tilalmát érintő szabályozás területén, öröksége elevenen él, hat Skandináviában.
A világ első sajtótörvényének tekinthető királyi rendelet (Sdrordning) elfogadása 1766-ban új fejezetet nyitott az európai jogtörténetben.
muosz.hu
A sajtószabadság-rendelet kidolgozása és elfogadtatása a természettudós (botanikus) Peter Forsskål és a politikus-pap Anders Chydenius nevéhez köthető. Mindketten Finnországban születtek és a klasszikus liberalizmus úttörőinek számítottak. Forsskål és Chydenius sok tekintetben megelőzték saját korukat, előhírnökei és élharcosai voltak annak a liberális áramlatnak, amely a 18. század végére vált jellemzővé Európában.
Forsskål botrányművét, a „Gondolatok a polgári szabadságról” -t megjelenése (1759) után azonnal betiltották, akinél megtalálták, súlyos bírságot kellett fizetnie. Ennek ellenére titokban terjesztették és a lázító műnek nagy szerepe volt abban, hogy a Riksdag hét évvel később elfogadta a sajtószabadság-rendeletet. A mű fő üzenete volt, hogy a társadalmi haladás, demokratizálódás előfeltétele az, hogy a kormány korlátozott hatáskörű legyen, ugyanakkor a nép az írott szó korlátlan szabadságát és a nyílt véleményalkotást élvezze. Anders Chydenius teológus, képviselő a nyomtatás teljes szabadságáért folytatott küzdelmet, amelyet a tudós a kifejezés szabadságának, mi több a gazdaság szabadságának előfeltételeként értelmezett. Harcolt a vallásszabadságért és a társadalom legelesettebbjeinek felemeléséért is. A pap-politikus talán legfigyelemreméltóbb alapelve az volt, hogy a részleges szabadság egyáltalán nem szabadság, míg a részleges korlátozás teljes kötöttségnek, korlátozásnak számít. A kifejezés és információ szabadsága Chydenius szerint egyben a gazdasági fejlődés záloga, ugyanis a gondolatok vélemények ütköztetése, a verseny a társadalmi fejlődés előfeltétele.
A18. század két reformerének máig ható munkásságáról, a korabeli politikai életről, és a társadalmi, gazdasági és médiával kapcsolatos ma is aktuális kérdésekről egyaránt szó volt azon az ünnepi szemináriumon, amelyet április 13-án rendezett a magyarországi svéd és finn nagykövetség,valamint a FinnAgora budapesti intézete Marie-Christine Skuncke, az Uppsalai Egyetem irodalom professzora,
dr. Nils Erik Forsgård, a finn Magma Kutatóközpont igazgatója és dr. David Goldberg, a glasgowi Forsskål Projekt igazgatója közremükődésével.
Forsskål botrányművét, a „Gondolatok a polgári szabadságról” -t megjelenése (1759) után azonnal betiltották, akinél megtalálták, súlyos bírságot kellett fizetnie. Ennek ellenére titokban terjesztették és a lázító műnek nagy szerepe volt abban, hogy a Riksdag hét évvel később elfogadta a sajtószabadság-rendeletet. A mű fő üzenete volt, hogy a társadalmi haladás, demokratizálódás előfeltétele az, hogy a kormány korlátozott hatáskörű legyen, ugyanakkor a nép az írott szó korlátlan szabadságát és a nyílt véleményalkotást élvezze. Anders Chydenius teológus, képviselő a nyomtatás teljes szabadságáért folytatott küzdelmet, amelyet a tudós a kifejezés szabadságának, mi több a gazdaság szabadságának előfeltételeként értelmezett. Harcolt a vallásszabadságért és a társadalom legelesettebbjeinek felemeléséért is. A pap-politikus talán legfigyelemreméltóbb alapelve az volt, hogy a részleges szabadság egyáltalán nem szabadság, míg a részleges korlátozás teljes kötöttségnek, korlátozásnak számít. A kifejezés és információ szabadsága Chydenius szerint egyben a gazdasági fejlődés záloga, ugyanis a gondolatok vélemények ütköztetése, a verseny a társadalmi fejlődés előfeltétele.
A18. század két reformerének máig ható munkásságáról, a korabeli politikai életről, és a társadalmi, gazdasági és médiával kapcsolatos ma is aktuális kérdésekről egyaránt szó volt azon az ünnepi szemináriumon, amelyet április 13-án rendezett a magyarországi svéd és finn nagykövetség,valamint a FinnAgora budapesti intézete Marie-Christine Skuncke, az Uppsalai Egyetem irodalom professzora,
dr. Nils Erik Forsgård, a finn Magma Kutatóközpont igazgatója és dr. David Goldberg, a glasgowi Forsskål Projekt igazgatója közremükődésével.
