A magyar tudós, akinek az egész világ hálás lehet
A világhírű magyar származású kutatóorvos nem csupán egy biológiai folyamatot nevezett el, hanem alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az emberi szervezetre és a lélekre tekintünk.
#Selye János
Teher alatt nő a pálma - Testünk válaszai a stresszre
Az élettani megfogalmazás szerint a stressz a szervezet általános reakciója egy ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra készteti. Ezt a folyamatot közel száz éve próbálják megérteni a tudósok.
„Nem én hagytam el Magyarországot, Magyarország hagyott el engem"
Negyven éve, 1982. október 16-án halt meg Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozója, az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós.
Testünk válasza: közel 100 éve próbáljuk megérteni
A koronavírus-járvány hullámai folyamatosan emelik stressz-szintünket. Az élettani megfogalmazás szerint a stressz a szervezet általános reakciója egy ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra készteti. E folyamat persze ennél jóval bonyolultabb.
Így aknázhatjuk ki a stressz lehetőségeit
Hallott már a distresszről vagy az eustresszről? Netán a kihívásreakcióról és a gondoskodás-barátkozás reakcióról? A stressz ugyanis nem csak rossz lehet.
Kiderült, hogy a stressz is magyar találmány
2015. május 7-én, 12 órakor nyílik a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói” című időszaki kiállítás. A téma azért is fontos, mert a stresszkutatás meghatározó személyisége magyar-osztrák származású kutató volt.