Hayley Arceneaux a legfiatalabb amerikai, aki az űrbe készül. A nő várhatóan az év végén utazhat egy milliárdos, és két, egyelőre meg nem nevezett szerencsés társaságában.
Beiktatása óta számos olyan döntést hozott az Egyesült Államok 46. elnöke, Joe Biden, amellyel elődje, Donald Trump intézkedéseinek hatását igyekszik csillapítani. Egy témával kapcsolatban viszont kimondottan távolságtartó: az űrutazásról szóló projektek egyelőre csak alig kerültek terítékre.
Donald Trump elnöki hagyatékának ritka példánya az űrkutatás, amit még a kritikusai szerint is aránylag megkímélt állapotban vehetett át hivatali utódja, Joe Biden. A Trump-korszak különösen a Hold-programja miatt maradhat emlékezetes, még ha sokak szerint irreális is volt 2024-re kitűzni az amerikai űrhajósok következő holdra szállásának időpontját. Az persze vitatható, mi számít irreálisnak fél évszázaddal a legutóbbi holdra szállás után, minden esetre az új elnöknek fel van adva a lecke: Bidennek egyszerre kell szembenéznie a felkorbácsolt várakozásokkal, a gazdasági realitásokkal, valamint egyre szemtelenebb riválisaival.
Ezzel a rakétatípussal vinnének embert és rakományt a Holdra és a Marsra.
Négyfős, csak civilekből álló legénységgel indítaná útnak a SpaceX a Crew Dragon űrhajóját. Az utasokat azok közül választják ki, akik adakoznak egy amerikai gyerekkórház javára.
Elon Musk vállalata a Falcon rakétával vitte fel különféle cégek eszközeit. Összesen több mint 140-et. Ez rekord.
Egy év alatt 700 százalékkal nőtt a Tesla piaci értéke, többet ér, mint az őt követő kilenc nagy autógyár együtt. Akad, aki szerint a cég lufi, idő kérdése, mikor pukkad ki, de sok érv szól amellett, hogy folytatni tudják a sikersorozatot.
A Hold és a Mars meghódítására tervezett Csillaghajó (Starship) 12 500 méterig jutott egy szerdai teszt során, ám a visszaérkezés már nem volt ilyen sima.
A SpaceX 12 500 méteres magasságba küldte volna fel a Starship nevű űrhajóját, ám a Raptor hajtómű hibát jelzett, így az utolsó pillanatban lefújták a tesztet.
A tervek szerint szűk egy év múlva indulna útnak az a két autó a Hold felé, melyeket a Földről irányítva fog versenyeztetni két diákcsapat.
A Starship SN8 prototípusát kísérleti célból akár már november 30-án is felbocsáthatják. Az egységgel aztán le is szállnának.
A kínai állam tulajdonában lévő China Telecom öt év alatt 10 ezer műholdat állítana alacsony föld körüli pályára, hogy a szatellitekkel segítségével sugárzott netszolgáltatással konkurenciát állítsanak az amerikai SpaceX-nek.
Először indított a NASA magáncéggel együttműködve űrexpedíciót, a SpaceX űrhajója 27 óra repülés után érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra.
Négyen ültek be a Crew Dragon űrhajóba, hogy a SpaceX és a NASA segítségével az ISS-re jussanak, de a szerkezetben valójában öten utaztak.
A májusi óta ez volt a második hasonló missziója a SpaceX-nek és a NASA-nak. Az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tartanak, 27 órát repülnek.
Az SN8 prototípus harmadik tesztjénél derült ki, hogy szivárgással van dolguk, amit javítani kell.
Üzleti érdek, de akár a puszta segíteni akarás is vezérelheti a SpaceX-et, hogy az űripari vállalat is kivegye a részét a Föld kerül keringő űrszemét eltakarításában.
Jól sikerült a SpaceX legújabb tesztje, így most már lényegében szabad az út, hogy a sztratoszféra alsó határáig repüljön a Csillaghajó, amely embereket is visz majd a Marsra.
Néhány éven belül kész lehet az az újfajta űrhajó, amellyel távirányítással (vagyis hús-vér legénység nélkül) a Marsot is elérhetjük Elon Musk szerint.
Vége a lomha nehézfegyverek korszakának, a SpaceX szupergyors rakétákkal száll be a fegyverkezési versenybe.
