Minimum egy bemutatót kötelező létrehoznia, és minimum 15 előadást le kell játszania a Mundruczó Kornél nevével fémjelzett Protonnak, hogy legalább azt a szemmel alig látható támogatást ne kelljen visszafizetniük, amit kiutaltak nekik.
A színész szerint nem jó irányba tart a világ, hanem a káosz és istentelenség felé, és akkor lesz egyensúly, amikor „a globalizmus címén újból erőltetett internacionalizmust felváltja a jó értelmű nacionalizmus”. A miniszterelnököt bátor embernek tartja, és arra kéri az Istent, hogy még az ő regnálása alatt menjen el.
Borbély Szilárd, Petőfi, Móricz, Budapest, Veszprém, Szombathely – a Forte Társulat a 2022/2023-as évadot követően nyáron a Balaton-felvidéken a helyiek életébe szövődött. A Weöres Sándor Színház Kivilágos kivirradtig című, a Forte vezetője, Horváth Csaba által rendezett előadása a minap kiosztott Színikritikusok díját három kategóriában – legjobb kőszínházi előadás, legjobb rendezés és férfi epizódszereplő – is megkapta.
Az online előadások biztosan nem segítenek az egyre nehezebb helyzetbe kerülő színházaknak - derült ki Máté Gábor és Litkai Gergely minapi beszélgetéséből.
Van-e jövője a színháznak, ha a tévé a sokszorosát fizeti a színészeknek? Milyen lehetőségeket nyit meg egy nagy nemzetközi díj? Mihez ad kulcsot a függetlenség a magyar nyelvtől vagy egy társulattól? Kell-e felelősséget vállalni a közéletben? Ezekről beszéltünk az ország legismertebb színészházaspárjával a magyarországi szabad kulturális életet vizsgáló műsorunk második részében.
Igen, a gaz merániak olyan gonosz szavakra tanítják a gyerekeiket Vidnyánszky Attila sokadik Bánk bán-rendezésében, mint a liberalizmus, igen, a Nyugatról érkezett, nőnek öltözött férfit elküldik benne a fenébe, mégsem ez a probléma az előadással. Kritika a Nemzeti Színház új bemutatójáról.
Az Örkény Színház igazgatója arról is beszélt, hogy a nehéz körülmények között a színházban kevesebb bemutatót tudnak tartani, van színész, aki nem is kapott új szerepet, és az ilyesmi „mindig sérülést okoz”.
Az egyik legnépszerűbb független színházi rendező, Pintér Béla Jászai Mari-díjas drámaíró volt Veiszer Alinda online interjúsorozatának legutóbbi vendége. A beszélgetésről a Telex készített összefoglalót.
Két-három hónap alatt tíz munkatárs hagyta ott a legnagyobb vidéki színházat, mert nem tudtak megélni a keresetükből. Az állami támogatás nem elég a megnövekedett rezsi- és egyéb költségek miatt arra, hogy a színházi fizetéseket felemeljék.
A határidőig hárman adták be a jelentkezésüket, Szabó P. Szilveszter és Szente Vajk is pályázik. Lejárt a Pesti Magyar Színház igazgatói posztjáról szóló pályázat határideje is, Eperjes Károly is pályázik.
A Réka és az Oltatlanok című új Pintér-előadásban a Covid-oltás csak apropó a világ pusztulásához, és még Gálvölgyi János is visszatér egy remek szerepben. Kritika.
Két nagy presztízsű brit balettiskolában a beszámolók szerint mérgező légkör uralkodott, ami miatt sok tanuló étkezési zavarral és mentális problémákkal küzdött.
A kreatív energiáik jelentős százaléka arra megy el, hogy kitalálják, miként létezhessenek tovább, azért dolgoznak, hogy dolgozhassanak – mondja a kortárs táncegyüttest vezető koreográfus, aki szerint a független társulatokat sújtó drasztikus pénzelvonásokhoz szinte lehetetlen ennyire hirtelen adaptálódni. Ennek ellenére nem adják fel.
„Utoljára ilyet a fiamnál éreztem, amikor szegény meghalt, hogy mennyire szeretik őt, és mennyire körülveszik a rajongásukkal. Valami hasonlót éreztem most én is", mondta el a színész, aki hamarosan a színpadra is visszatér.
Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.