A koszorúér-betegség ismert és eddig is figyelembe vett kockázati tényezői - magas vérzsír- és vércukorszint, magas vérnyomás, nagy testsúly és a dohányzás - mellé újabb, rizikót jelző adat csatlakozott: a szívburokban található zsírpárna mennyisége.
Kutatóknak sikerült azonosítaniuk azokat a korai mestersejteket (őssejteket), melyekből az emberi szív sejtjei kialakulnak. A későbbiekben a sérült szívszövet kijavítására szolgáló "tapaszokat" is készíthetnek belőlük.
Az emberi test anatómiája a legtöbb ember számára továbbra is rejtély, egy kutatásban a megkérdezetteknek csak a fele tudta megmutatni, hol helyezkedik el a szíve.
Egy minden korábbinál valósághűbb számítógépes modell segítségével olyan módon lehet megfigyelni a dobogó szívet, ami lehetetlen lenne élő páciensek esetében.
