„Úgy volt, hogy ma is megyek Munkácsra, de a történtek után: dehogyis megyek"
Ezek után bármi megtörténhet, nem tudom, mi van a nagy hóhér fejében – vélekedett egyik munkácsi forrásunk.
A szakemberek szerint az aszpirin által kiváltott vérzés kockázatai olyan magasak, hogy egészséges embereknél "nem lehet alátámasztani" a gyógyszer mindennapos szedését. A szer az érrendszeri kórtörténettel bíró betegek esetében ugyanakkor hatásos, ezt a tudósok sem vitatják.
Az aszpirinnek az ateroszklerózis gyógyításában tapasztalt hatásairól szóló tanulmány egy hosszú ideje tartó vita újabb fejezetét jelenti: szakemberek ugyanis régóta vitatkoznak arról, hogy az aszpirin szedésének veszélyeit vajon ellensúlyozza-e a szer vérrögcsökkentő hatása.
"Tudjuk, hogy az érrendszeri betegségekkel - anginával, szívrohammal, vagy stroke-kal - küzdők csökkenthetik a további kockázatokat a naponta beszedett kis mennyiségű aszpirinnel - mondta Peter Weissberg, a brit szívalapítvány orvosi igazgatója, a kutatás egyik támogatója.
"E kutatás eredményei egybecsengnek jelenlegi tanácsainkkal, miszerint azoknak, akiknek nincsenek tüneteik, vagy akiknél nem diagnosztizáltak érrendszeri betegségeket, nem szabadna aszpirint szedniük, mert a vérzés kockázatai nagyobbak a jótékony hatásnál" - fejtette ki Weissberg.
A kutatásban 3350, ötven és hetvenöt év közötti férfit és nőt vizsgáltak. A részvevők nem mutatták szívbetegség jeleit, és korábban nem szenvedtek el szívrohamot, ugyanakkor artériáikban eséllyel volt kialakulóban szűkület.
A vizsgálat alanyait két csoportba osztották, az egyik tagjai nyolc éven át vagy napi 100 milligramm aszpirint kaptak, míg a másik csoportba soroltak csak placebót. Míg a bekövetkezett szívrohamok, stroke-ok és más szív- és érrendszeri betegségek számában nem mutatkozott különbség, a szervezetben kialakult vérzés arányánál igen. Az aszpirines csoport 2 százalékánál alakult ki komoly vérzés, a placebós csoportnál azonban csak 1,2 százalék volt ez az arány.
