Bár mint kiderült, a Nemzeti Pedagóguskar véleményét kikérték, a pedagógusok értékelésének új módját ismét a Pintér Sándor-féle rendészeti szemlélettel erőltetik rá a tanárokra. A tervezet sok kérdést vet fel, ám egy dologban minden tanár egyetért: ha nem lesz általános, jelentős béremelés, az egésznek semmi értelme, viszont újabb pedagógusokat űzhet el a pályáról.
Simkó Edit korábban az iskolájában egyedüli pedagógusként élt a polgári engedetlenség eszközével.
Volt, aki ingyen vacsorával várta a vonulókat, de kérte, hogy a nevét ne adják közre.
Az államfő reméli, hogy ünnepi beszédéből a nézők majd érezni fogják: őt is a magyar emberek problémái, kérdései foglalkoztatják nap mint nap.
Sopron és Szeged nem csak földrajzi fekvés alapján esik távol egymástól, a két város mérete, politikai preferenciája és közéleti hangulata is eltérő. Ennek megfelelően máshogy indultak ezen a két határmenti helyszínen az oktatásügyi megmozdulások és máshogyan szerveződnek helyben a tanárok, a céljaik viszont hasonlóak. Közös tapasztalatuk az is, hogy bármit csinálnak, az kevésbé látszik országosan, mint a fővárosi akciók. Pedig mindkét helyszínen kitartóan küzdenek hónapok óta.
Az oktatás szervezői helyett Pintér Sándor kiszolgálói lettek a tankerületi vezetők, akiket a plágiumbotrányok, a fideszes múlt, és a milliós bónuszok mellett az tett híressé, hogy tüntetések százai sem tudták eltántorítani őket a káderségtől.
Hajzer Károly több megjegyzést is tett a tanárokra, és amit a legpozitívabbnak szánt, az is így hangzott: a Belügyminisztériumban senki nem mondta, hogy „nem kell adni ezeknek pénzt”, csak nincs. Pintér Sándor miniszter inkább hallgat, minthogy kommentáljon.
Az aláírt íveket nem a tárcavezető, hanem az egyik helyettes államtitkárának titkárságvezetője vette át.
A filozófus biztató jelnek látja a mostani tanár-diák tüntetéseket, és nem gondolja, hogy az „csak az ellenzék és a széplelkek” akciója lenne. Szerinte a maradék 8-9 millió ember is tesz lépéseket a jobb élet irányába.
Beszéltek oázisban söröző emberekről, érdemi előrelépés azonban nem történt.
A magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége a két legfontosabb probléma, ezért döntött a kormány az iskolai testnevelés és hitoktatás bevezetéséről – mondta egy, a közoktatás helyzetére vonatkozó kérdésre adott válaszában a miniszterelnök a szerdai kormányinfón.
A Tudományos Akadémia vezetősége állásfoglalásában kitért arra is, hogy a pedagógusok bérét a diplomás átlagbérhez kell igazítani, illetve a testület a közoktatás színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartja azt is, hogy a tanárok szakmai autonómiát kapjanak.
A jobb híján az oktatásért és egészségügyért is felelős belügyminiszter néhány napja tartott konzultációs fórumot pedagógusoknak. A parodisztikus helyzetet négy nappal megelőzte Litkai Gergely előadása a Dumaszínházban, melyet Pintér Sándor oktatással kapcsolatos gondolataiból rakott össze. Ő maga is meglepődött utólag, hogy mennyire beletrafált a prezentáció hangvételével, mondanivalójával. Nehéz eldönteni, hogy a magyar valóság vagy ez az előadás a szürreálisabb.
Azzal együtt vállalta ezt a nehéz döntést, hogy így 1,5 millió forintot kell visszafizetnie az államnak.
A PDSZ szerint a fiatal drámatanárt a próbaideje során, indoklás nélkül rúgták ki.
Gábor Judit nem látja a kiutat a jelenlegi helyzetből. A magyar-történelem szakos tanár kedden kezdte meg a felmondási idejét.
Pintér Sándor belügyminiszter a pénteki konzultáción jelezte, hogy még este kiadják a béremelés első részéről szóló rendeletet – ez lett az.
A színész arról is beszélt, igenis van köze a színészeknek is a politikához, például mert egy politikus dönt arról, mi lesz az oktatással, bár lehet a Rákay Philip filmjében keresett pénzből keresni egy jó magániskolát.
A belügyminiszter hosszasan mutogatta a köznevelési konzultáción a tüntetéseken készült képeket és közben mondogatta a tanároknak, hogy „ezek az önök diákjai”.
Weszely Kinga média szakos tanár tizenkettedik napja ül munkahelye, egy budapesti középiskola aulájában.
