A tömeggyilkos repülőgépes terrortámadások alapvető változásokat hoztak nemcsak a kül- és biztonságpolitikában, hanem az országok belső helyzetében és az emberek mindennapi életében is - értékel Gyarmati István, a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet főigazgatója. Szerinte a terroristákkal szemben nincs százszázalékos védelem, az államoknak állandó készenlétben kell állniuk. Elemzés.
Látszólag nyugodt időszakot élünk Európában, ami a terrorfenyegetettséget illeti. Ebben szerepe lehet a hatékonyabb megelőzésnek és annak, hogy a nyugati hatalmak több konfliktuszónát is elhagytak az elmúlt években. Az idilli állapot azonban akár egy pillanat alatt véget érhet.
Ahamed Samsudeen hét embert késelt meg egy boltban pénteken.
Korábban betiltani próbálták a tálibok az internetet, ma már propagandához és felderítéshez is ügyesen használják a közösségi oldalakat és a világháló más eszközeit.
Az Egyesült Államok szerint újabb robbantást akartak végrehajtani a kabuli repülőtér ellen azok a merénylők, akiknek a járművére dróncsapást mértek vasárnap Kabulban.
Úgy tűnik, az Egyesült Államok egyelőre csupán csökkentett üzemmódban tud reagálni a fenyegetésekre.
A volt brit kormányfő szerint hiba volt most kivonulni Afganisztánból, nem kellett volna engedni annak az elmebeteg jelszónak, hogy elég a végtelen háborúskodásból.
A tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt menedéket biztosítottak az al-Kaidának, illetve a terrorhálózat néhai vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Most állítólag nem ez a helyzet.
Az afganisztáni tálib hatalomátvétel következményei szinte beláthatatlanok, és az egész világon éreztethetik majd a hatásukat. Néhány tipp, hogy mire lesz érdemes figyelni a következő hetekben.
A dzsihadisták áldozatai között legalább harmincan voltak civilek.
Legalább három héten át bárki böngészhetett az FBI terroristafigyelő listájában, amiben többek között nevek és útlevélszámok is szerepeltek.
Most egy terrorellenes katonai misszióról szóló szöveg nem tetszik a magyar kormánynak, mert szerepel benne a “gender” kifejezés.
Az ügyészség fejleményekről számolt be V. Kende ügyében. Igazságügyi szakértőt rendeltek ki a fiatal elmeállapotának vizsgálatára, a letartóztatását pedig meghosszabbítanák.
A szélsőséges nézeteket valló Jürgen Coningsot öt hete keresték.
Az amerikai igazságügyi minisztérium úgy döntött, hogy a zsarolóvírus-támadásoknak nagyobb prioritást kell élvezniük.
V. Kende ügyvédje szerint az viszont nem igaz, hogy robbanószerkezetet talált volna házkutatáskor a TEK.
Bár a Terrorelhárítási Központ felderítői dolgoztak a terrorizmussal gyanúsított 21 éves kecskeméti férfi beazonosításán, annak kiderítése és bizonyítása, hogy mikor, hol és hogyan radikalizálódott a gyanúsított, az ügyészek feladata lesz. A TEK célja az lehetett, hogy minél előbb ártalmatlanná tegyék a fiatalembert. Bár az eset annyiban példa nélküli, hogy az Iszlám Államnak eddig nem volt olyan magyar tagja, aki Magyarországon akart volna merényletet elkövetni, nem egy dzsihadista simán átment már az országon. A kétezres években pedig akadt olyan merénylő, aki hónapokat élt Magyarországon úgy, hogy a terrorelhárításért akkor felelős titkosszolgálat az égvilágon semmit sem tudott róla.
Gyarmati István szerint a fiatal az interneten megtalálható videókból ismerhette meg az Iszlám Állam tanait.
Egy magát iszlamistának valló 21 éves férfit vettek őrizetbe hétfőn, aki a megalapozott gyanú szerint terrortámadásra készült az országban.
