Rendkívül ritka lehetett a dinoszauruszok földi pályafutásának véget vető égitest, és nagyon úgy tűnik, hogy nem is azért volt végzetes számukra, mint azt eddig gondoltuk.
Először végeztek hazánkban vizsgálatot arról, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra.
Aki úgy érzi, kiég a hétköznapoktól, az nem véletlenül érzi ezt. Szingapúri kutatók szerint az evolúció nem a modern élet ingereire huzalozta az emberi elmét.
Ritka, ám annál súlyosabb parazitafertőzés alakult ki egy brit nő szemén, miután nem vette ki időben a sárral szennyeződött kontaktlencséjét. Valószínűleg sosem lesz már régi a látása.
Amerikai kutatók szerint az évszázad végére annyira sok oxigént veszíthetnek a természetes vizek, hogy az a teljes vízi ökoszisztémát felboríthatja, a globális hatása pedig sokáig visszafordíthatatlan lesz.
A hallássegítő eszközök hatékonyságának mérését forradalmasító eljárást fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei.
A zürichi műegyetem (ETH Zurich) kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, ami a daganatos sejteket károsítja, az egészségeseket viszont nem.
A Floridai Egyetem kutatóija, Eva Bucnker listát készített arról, hogyan lehet hatékonyan védekezni a csípőszúnyogok ellen.
PET-palackból is lehet hidrogént készíteni úgy, hogy közben szinte egyáltalán nem kerül a levegőbe semmilyen károsanyag – koreai kutatók kidolgozták a módszert, amely két legyet üthet egy csapásra.
Aki sokat bosszankodik azon, hogy a haja miért göndör, és miért nem egyenes – vagy épp fordítva –, annak adott egy megnyugtató választ a tudomány.
Egyelőre nem tudni, hogy a becsapódás megfigyelhető lesz-e a Földről.
Nem a Balaton párolgása hozta létre azt a képződményt, ami a Balaton felett „lebegve” tűnt felhőnek.
A júniusi extrém hőhullám után fellélegezhettünk egy kicsit, de az előrejelzések szerint még nincs vége a nyári megpróbáltatásoknak. Éppen ezért érdemes megfontolni egy neves, környezeti egészségtannal foglalkozó amerikai professzor tanácsait azzal kapcsolatban, hogyan maradjunk biztonságban a legmelegebb napokon.
Új majomfajt fedeztek fel tudósok a Kongói Demokratikus Köztársaság esőerdőjében, amelynek különös megkülönböztető jele a szája körüli világos bőr.
Ausztrál és brit kutatók új tanulmánya más megvilágításba helyez egy, a kémiában régóta tanított jelenséget, az induktív hatást. A szakemberek úgy gondolják, érdemes volna ezt figyelembe venni a kémia oktatásánál, miután számítógépes elemzéseik megkérdőjelezik az ehhez kapcsolódó eddigi tankönyvi magyarázatot.
Számos betegség jár szaglásvesztéssel, a tünettel a koronavírus-járvány óta a társadalom széles rétegei találkoztak, és van, aki azóta is szenved tőle. Új kezelések fejlesztéséhez vihet közelebb egy friss amerikai felfedezés.
Több pénzügyi döntés is született.
Ausztrál kutatók vizsgálata szerint a melatonin képes arra is, hogy csökkentse az ember által érzett fájdalmat. Igaz, nem minden esetben.
Fontos megállapításokhoz vezetett egy olyan meteorit vizsgálata, amely épp egy amatőr csillagász házára esett két éve.
A kutatók egyelőre nem tudják kijelenteni, hogy élet lehet az LHS 1440 b felszínén, de a légkör megléte már egy jó jel az élet kialakulása szempontjából.
