A mesterséges intelligencia tudása lenyűgöző, hiszen az emberi aggyal szinte felmérhetetlenül nagy tudásmennyiséget szintetizál. Azt hihetnénk (és sokan hiszik is), hogy tévedhetetlen, azonban időnként „hallucinál” és nagy magabiztossággal közöl téves információkat. Ez pedig akkor válik igazán veszélyessé, ha egészségügyi problémákban kérik ki a tanácsát.
Amerikai kutatók egy plazmacső segítségével vizsgálták meg, miként kondenzálódnak a radioaktív elemek egy robbanás után.
Amerikai kutatók szerint a jelenleginél hatékonyabb védekezési módra van szükség a napviharok ellen. Javasoltak is egy megoldást.
Közös nyilatkozatot adott ki a világ 150 matematikusa, mert aggasztónak tartják, hogy a matematikai bizonyításokba belefolyt a mesterséges intelligencia.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett tiszta étkezés komoly egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet.
A Praearcturus gigas fosszíliája 150 éven át hevert a Manchesteri Egyetem gyűjteményében, de senki nem tudta, pontosan milyen állathoz tartozik. Aztán összeállt a kép.
Újfajta adathordozót dolgoztak ki a kutatók, amely a páratartalom változásával mutatja meg a rajta tárolt információt. Akár többfélét is.
Hosszú évek, sőt évtizedek óta lép fel Kína az elsivatagosodás ellen. Ennek egyik nagyléptékű projektje a világ egyik legszárazabb helye, a Takla-Makán homoksivatag szélére telepített erdő. Bár kezdetben voltak fenntartások, legutóbb már komoly kutatások is bizonyították a tömeges faültetés sikerét.
Belevaló felfedezők, akik hajlandók áldozatot hozni a tudomány oltárán, vagy inkább adrenalinfüggő kalandorok, akik látványos, de nem túl hasznos tevékenységgel szipkázzák el a támogatásokat a valódi kutatók elől? Zajlik a vita az extrém helyszínekre szervezett expedíciókról.
Mintha csak emlékeznének a tölgyfák arra, hogy korábban „sérelem”, konkrétan hernyótámadás érte őket. A következő évben ugyanis bosszút állnak a kártevőkön, méghozzá egy kifinomult biológiai trükkel.
Mókusokban, pontosabban téli álmot alvó mókusokban figyeltek fel valami érdekesre a kutatók. Bár az állatok agyi vérellátásában hasonló történik, mint az emberek stroke-ja esetében, a mókusoknak ebből semmi hátrányuk sem származik. Ebből a jelenségből kiindulva készülhet olyan gyógyszer, amely hasznos lehet stroke esetén.
Minthogy az időben nem tudunk utazni, nem láthatjuk a régmúlt különleges meteorológiai eseményeit. Viszont esetenként leírások, sőt irodalmi művek is fennmaradnak, így ezekkel, no meg szénizotópos kutatásokkal rekonstruálhatók a kiemelkedő légköri jelenségek.
Rejtett előnyökkel járhat az idősebb nők és a csontjaik számára, ha előnyben részesítik a teát a kávéval szemben – derült ki egy átfogó ausztrál kutatásból. Az eredmények persze nem jelentik azt, hogy az érintetteknek le kellene mondaniuk reggeli ébresztő kávéjukról, csak épp a mennyiségre kell figyelniük.
Egy sor váratlan felfedezéshez vezetett egy középkori sír feltárása a mai Spanyolország területén.
A légzés nem csupán a testünk oxigénellátására szolgál. Több korábbi kutatás is igazolta már, hogy befolyásolhatja az agyi aktivitást is, akár alvás, akár ébrenlét közben.
Mikrobákról hallva fertőzések, betegségek jutnak az eszünkbe, azonban ez a világ sem fekete-fehér. Ideje átgondolni, újra definiálni a mikroorganizmusokról alkotott képet, ugyanis nem mindegyikük veszélyes a szervezetünkre, sőt, vannak közöttük kimondottan hasznosak is közöttük. Ausztrál kutatók adatbázisa egy fontos lépés a „rehabilitáció” területén.
Először térképezték fel nagyfelbontású fénymikroszkóppal egy vándormadár, a feketeposzáta agyát, hogy igazolják navigációs képességük idegtudományi alapjait. A kutatók által közzétett részletes folyamatok és nyílt forráskódú eszközök hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tudósok bármely faj esetében agytérképeket készíthessenek.
Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban.
A természetnek fura csodái vannak. Ezek közé tartozik az egyik legegyszerűbb lény, a korongállatka is, amely összetett formákba hajtogatja magát, dacára annak, hogy nemhogy agya, de még izmai sincsenek.
