Félresikerült bejegyzések miatt szigorításokat vezettek be a Fülöp-szigeteki kormányzati dolgozók internetes közösségi oldalak használatával kapcsolatban. Az elnök egyik beszédírója vietnami útja után a vacak borokról rogatott a Twitteren.
Az internetes közösségi oldalak, például a Twitter és a Facebook lehetőségeinek kihasználásával foglalkozik idén a Német Zenekarok Kongresszusa.
A közösségi oldalra belépve ma sokan elcsodálkozhattak, a Facebook fejlesztői ugyanis kisebb betűméretet állítottak be az ismerőseink tevékenységét megjelenítő hírfolyamhoz. Számos felhasználó azonnal tiltakozni kezdett.
A Twitter mikroblog lényege az eredeti elképzelés szerint az lenne, hogy írunk valami érdekeset, ami aztán beindít egy folyamatot, amolyan virtuális beszélgetést. Vagy mégsem?
Egy új kutatás eredményei szerint, ugyan Mark Zuckerberg közösségi hálózata a legnépszerűbb tartalommegosztó oldal, azonban a Twitter mikroblogon megjelenő linkek esetében több mint hatszoros az aktivizálódó felhasználók aránya.
Malcolm Gladwell, a The New Yorker befolyásos újságírója hétfői cikkében kétségbevonja a Facebook- és Twitter-közösségeknek tulajdonított befolyást - olvasható a DBP blogon.
A mikroblog egy új szolgáltatása lehetővé teszi, hogy a felhasználókat kattintás nélkül irányítsa át külső weboldalakra, ahol akár rosszindulatú kódba is belefuthatnak a gyanútlan internetezők.
Tavaly a Facebook twitteresedett inkább, de úgy tűnik, 2010-re a Twitternél is jobbnak látták, hogy - egy kicsit a Facebook nyomdokain - valódi médiaszájttá varázsolják a mikroblogolást - olvasható a Webisztán blogon.
Egy utazásról mindig sokat lehet mesélni - az előkészületek, az élmények, a tapasztalatok mind hálás beszédtéma. Az internet pedig azt is lehetővé teszi, hogy az egész világ (de követőink mindenképpen) megtudja, merre jártunk, mit láttunk. Akár már utazásunk közben is.
A profi amerikaifutball-liga (NFL) 25 ezer dolláros pénzbírsággal sújtotta Chad Ochocincót, a Cincinnati Bengals játékosát, mert a Philadelphia Eagles ellen augusztus 20-án lejátszott előkészületi mérkőzés közben írt bejegyzést Twitter oldalán.
Miért jó, ha használjuk a Twittert? Miért kell vért izzadnunk, hogy sok követőt szedjünk össze? Hogyan térül meg a csiripelésbe fektetett energia? A Médiablog egy tanulmányt mutat be, amely ezekre a kérdésekre adja meg a válaszokat.
Facebook, Twitter, céges kommunikáció és egyéni akciók: a hibaforrások száma végtelen, elég egyetlen, a munkaadó számára elfogadhatatlan baki és az alkalmazott már repül is. A legemlékezetesebb melléfogások, amelyeknek elbocsátás lett a vége.
Az idei év trendjei között előkelő helyre küzdötték fel magukat a helyfüggő szolgáltatásokat lehetővé tévő szoftverek és alkalmazások, ennek ellenére egyelőre – főleg hazánkban – sokan értetlenül néznek, ha meghallják a címben is szereplő kifejezést. Az iparági szakemberek majdnem egybehangzó véleménye szerint rendkívüli potenciál rejlik az efféle alkalmazásokban, még akkor is, ha sokaknak aggályai támadnak a biztonság kérdését illetően.
Sokáig az e-mail állt a lista élén, mára azonban a dobogó harmadik helyére csúszott. Az internetezők mostanra leginkább közösségi oldalakon és online játékokkal töltik az idejüket.
Elküldték a húszmilliárdodik Twitter-üzenetet vasárnap Japánban; a jelentős mérföldkőnek számító bejegyzést egy GGGGGGo_Lets_Go nevű, baseballrajongó felhasználó tette vasárnap hajnali 00:44-kor, amikor Közép-Európában még szombat kora este (17:44) volt.
A 104 esztendős Ivy Beant tartották a legidősebb mikrobloggernek. A brit hölgy több mint 56 000 rajongóval büszkélkedhetett, de a közösségi média egyéb területein is aktív volt, a Facebookra például 102 éves korában regisztrált.
Mindenki más és más miatt használja a Twittert: van aki csak szórakozásból, van aki a munkájához - például az újságíró - hívja segítségül. De lehet a Twitternek mellékhatása az újságírásban? A Médiablog ennek járt utána.
Internetes bejegyzése miatt felmentették a CNN amerikai hírtelevízió közel-keleti híreinek egyik vezető szerkesztőjét, aki a Twitteren sajnálatát fejezte ki a Hezbollah egyik tekintélyes vezetőjének halála miatt.
A Twitter népszerűségének okairól valószínűleg könyveket lehetne írni: talán az újszerű és rövid közösségi kommunikáció, talán az erős közösségi funkciók, de az is lehet, hogy csak „divat”, és majd elmúlik.
A Vissza a jövőbe című film rajongói nagy napot ünnepeltek július ötödikén, hétfőn. A Google keresések és a Twitter-üzenetek alapján sokan boldogan konstatálták, hogy ezt a nevezetes dátumot állította be a Doki, és eljött a nap, ahová utazni szeretett volna. A baj csak az, hogy 2010. július 5. soha nem szerepelt a filmben – egyikben sem. Photoshop-átverés áldozatai lettek a rajongók.
