Istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik egyéb kellemetlen szagokkal a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön - közölte a Berni Egyetem, amelynek Rosina nevű spektrométere augusztus óta elemzi az égitest gázokból és porszemekből álló csóvájában talált molekulákat az üstököst kísérő Rosetta európai űrszonda egyik mérőműszereként.
A 0,8 kilométer átmérőjű üstökös, amelyet 2013 januárjában fedezett fel Robert McNaught, az ausztrál Siding Spring obszervatórium csillagásza, a Naprendszer külső tartományából, a Neptunuszon túlról az 50-100 000 csillagászati egységnyire lévő Oort-felhőből érkezett.
Nagy, piramisszerű képződményt fényképezett le az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
Vasárnap a Marshoz eléggé közel halad majd el egy üstökös. Persze, csak csillagászati mértékkel nézve közel.
Szokatlanul sötét, a szénnél is feketébb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja, erről tanúskodnak a Rosetta-űrszonda fedélzetén működő ultraibolya képalkotó spektrométer első mérései.
Üstökösre szálláshoz használt szigony hasonmását tesztelték német mérnökök. A már úton lévő szigonynak egy minilaborral felszerelt leszállóegységet kell lehorgonyoznia a 67P/Csurmujov-Geraszimenko nevű üstökösön.
Nem maradt remény az ISON túlélésére tudósok szerint, az üstökös porrá lett, utolsó jelei is elhalványulnak.
Van még egy kevés remény arra, hogy az ISON üstökös kis töredéke túlélte a Nap közelségét – vélik a felvételeket elemezve európai és amerikai csillagászok.
Az üstökösnek közép-európai idő szerint este kellett volna megjelennie a teleszkópok felvételein, de ez nem történt meg.
Hiába várják a megérkezését hónapok óta, az utolsó pillanatban darabjaira hullhat az ISON üstökös – írta az idokep.hu meteorológiai portál.
Szabad szemmel is látható lehet az ISON-üstökös november 28-án, amikor a legközelebb ér Naphoz, ha túléli a találkozást - állapították meg német és amerikai csillagászok.
Először találták meg üstökös töredékét a Földön dél-afrikai kutatók – adta hírül a johannesburgi Witwatersrand Egyetem.
Egy aszteroida vagy üstökös becsapódása válthatta ki a 13 ezer éve bekövetkezett hirtelen klímaváltozást a Földön. Az égitest a mai Kanada területére csapódhatott be.
Látványos fotó készült a Földhöz közel járó üstökösről: csütörtöktől az északi félteke égboltjának szemlélői is láthatják a közelmúltban felfedezett ''Panstarrs'' üstököst, amely kedden jutott a legközelebb a Földhöz: 161 millió kilométeren belülre. Az objektumot - hivatalos nevén a C/2011 L4-üstököst - 2011 júniusában fedezték fel Hawaii-on a Pan-STARRS (Panoráma-felmérő távcső és gyors reagálású rendszer) nevű égboltfelmérési program keretében.
Üstökösnézőbe visz repülőgépen 88 utast egy német légitársaság: a járat március 16-án 11 ezer méteres magasságban repked majd ide-oda, hogy az utasok kedvükre csodálhassák a Pan-STARRS nevű üstököst.
Az aszteroidák és üstökösök éve lesz 2013, amelynek során két kisbolygó és két kométa kerül a Föld közelébe.
Kozmikus dráma játszódik le a csillagászok szeme láttára, akik megfigyelhetik, miként töredezik darabokra egy üstökös.
Újabb "sebhely" keletkezett a Jupiteren, amelybe kisbolygó vagy üstökös csapódhatott be, az ütközést egy amerikai amatőrcsillagász figyelte meg hétfőn, szeptember 10-én.
Amerikai asztronómusok számításai szerint a Nap üstököseinek legalább öt százalékát más csillagoktól csenhette el.
