A tervezett egyfordulós rendszer ott működik jól, ahol a politikán kívüli hatalmi tényezők is erősek. Magyarországon azonban a civil szféra gyenge, a pártpolitika mindenhová elér, és a kormányzat felett már intézményes korlát sincs.
Az ellenzék súlyos kifogásokat emel a választójogi törvény folyamatban lévő, Kósa Lajos és Pálffy István által javasolt módosításával kapcsolatban, azt vélelmezve, hogy pusztán az eredménytelenül zárult püspökladányi időközi választás mielőbbi lezavarása a célja, mivel ősszel így is, úgy is új választójogi törvény készül.
Semjén Zsolt szerint közel 250 ezer határon túli magyar veheti fel a magyar állampolgárságot a parlamenti ciklus végéig, a következő választáson pedig már őket is megilletné a szavazati jog. A miniszterelnök-helyettes azt akarja, hogy csak egyetlen listára lehessen szavazni 2014-ben, itt adhatnák le voksukat a határon túli magyarok is - mondta el a TV2 Mokka című műsorában.
A médiaszabályozás és az alkotmány után a törvényeknek harmadik, a demokrácia velejét jelentő csoportja van soron: a parlamenti választások szabályai. A kormánypárti kétharmad most megmutathatná, képes önmérsékletre. Ám sokan attól tartanak, hogy inkább ismét a foga fehérjét mutatja majd ki.
Legkésőbb ősszel a Parlament elé kerül az új választási törvény - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Népszabadság írása szerint az MSZP-s szisztéma arányos eredményt hozna, a kormánypárti javaslat pedig a Fidesznek kedvezne a legkevésbé.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a 2014-ig hatályba lépő új választási rendszert alapjaiban érinti a választókerületekkel kapcsolatos hétfői alkotmánybírósági határozat, mivel a Fidesz új választásitörvény-javaslatában szinte egy az egyben szerepel a hatályon kívül helyezett paragrafus, megkerülhetetlen annak felülvizsgálata.
A Fidesz-KDNP a vegyes, az MSZP és a Jobbik az arányos, azaz a listás választási rendszer kialakítását támogatja, az LMP még nem alakította ki végleges álláspontját - derült ki a választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság szerdai ülésén.
A Fidesz által az Országgyűlés alakuló ülését követően benyújtott, a választási rendszer átalakítására irányuló törvényjavaslata számos előzetes félelemmel ellentétben alapvetően pozitív meglepetést keltett - olvasható a Political Capital blogon.
A Fidesz kétharmados többségével elvileg lehetővé vált, hogy megvalósuljon a párt egyik legtöbbször hangoztatott ígérete, a kisebb Országgyűlés. De ennél sokkal fontosabb, lesz-e új választási rendszerünk, és ha lesz, az milyen lesz. A Political Capital blogján e kérdésekre keresik a szakértők a választ.
Az 1989-ben megalkotott választási rendszer és a parlamenti küszöb megemelése az akkor még befolyásos pártoknak, az SZDSZ-nek és az MDF-nek kedvezett, míg a kisebb, marginális formációknak szinte esélyt sem adott a parlamentbe jutásra. A „kiszorítósdi” évekkel később visszaütött: a két nagy rendszerváltó pártnak már esélye sem volt a parlamentbe jutni.
A politológus a választási rendszerről szóló sorozata legfrissebb fejezetében az egyéni választókerületekről ír.
Török Gábor politológus legutóbbi bejegyzésével sorozatot indított el, amelyben a választási rendszerünket elemzi.
