Török Gábor: Miért ilyen bonyolult a választási rendszer?

Török Gábor politológus legutóbbi bejegyzésével sorozatot indított el, amelyben a választási rendszerünket elemzi.

  • unknown unknown
Török Gábor: Miért ilyen bonyolult a választási rendszer?

"A választási rendszernél nincs szebb példája annak, hogy miért hiba a politikai intézményeket és szabályokat semleges technikának gondolni. A választási eljárás bármilyen apró módosítása politikai jelentőséggel bír: kedvezményezettjei és vesztesei lesznek. Még egy olyan kisebb, a rendszer lényegét nem érintő módosítás is, mint például a mandátumok területi elosztásának országosra változtatása, vagy egy még inkább technikainak tűnő eljárás, a mostanitól eltérő matematikai formula alkalmazása is eltérően érintené az egyes pártokat, nem beszélve a rendszer teljes reformjáról" - írja Török Gábor.

A politológus szerint nehezen érthető, hogy miképpen jöhetett létre ez a választási konstrukció, hogyan tudtak a pártok kompromisszumot kötni 1989-ben.

Választási rendszerünk további elemzését Török Gábor aktuális bejegyzésében olvashatja el.

 

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.