Ugyan a terrorszervezet október 7-i támadássorozatát követően Benjamin Netanjahu megígérte, hogy elpusztítja a Hamászt, ám egyre többen kezdik belátni, hogy ez csak a gázai konfliktus beláthatatlan ideig való elnyújtását eredményezné, miközben Izrael szövetségesei, legfőképpen az USA, épp mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború hamarabb véget érjen.
Jogi mocsárban vív közelharcot a lengyel közmédia fölötti ellenőrzésért az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) párt az új kormánnyal, amelynek rapid manővere nélkülözte az eleganciát és a biztos törvényi alapot is.
Szebb jövőt ígérnek az osztrák kultúrpolitikusok az Ausztria jelenkori történetével foglalkozó Történelem Házának. A bécsi polgármester eközben felavatta a főváros feljavított múzeumát.
A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
A Boeing 737 Max 9-ről a levegőben szakadt le egy rész.
A testület kilenc tagja közül hármat a volt elnök nevezett ki.
Az idei év legfontosabb kérdése, hogy Donald Trump vissza tud-e térni a Fehér Házba. Ha igen, az az USA és a világ jövőjét is beárnyékolhatja. A Trump mögött dolgozó csapat olyan stratégiát épít, amely autokratákéhoz hasonlatos hatalmat adna az elnöknek.
Iráni hivatalos források szerint a szerdai merénylet 89 emberéletet követelt.
A Dél-Afrika által kezdeményezett hágai eljárást is befolyásolhatják az olyan megszólalások, miszerint ki kell telepíteni a Gázai övezetből a palesztinokat, vagy hogy egyenesen atombombát kellene dobni a területre. A Nemzetközi Bíróságnak pedig egy ideiglenes elmarasztaló végzése is súlyos károkat okozhat az országnak.
Joáv Galant elmondása szerint a területet Izrael ellenőrizné, ugyanakkor egy többnemzetiségű kezdeményezés feladata lenne az övezet újjáépítése, amiben Egyiptomnak is szerepet szánnak.
A hatóságok kezdenek kifutni az időből, ugyanis bezárult a túlélők felkutatása szempontjából kritikusnak tekintett 72 órás időablak.
Idén Olaszország a soros elnöke az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Japánt és intézményként az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoportnak.
A franciák ugyanakkor nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy a fő euroszkeptikus és Putyin-szimpatizáns magyar miniszterelnök is ott lesz a párizsi ceremónián.
Az USA azt állítja, hogy ez az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát közvetlenül is sérti.
A Pentagon ezzel szembe ment az általánosan bevett gyakorlattal az amerikai elnökre és a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan.
Közben a Hezbollah több tucat rakétát lőtt ki Izraelre, amely dróncsapásokkal válaszolt.
A felvétel az újévi földrengéssorozat idején készült Vadzsima városában.
A szlovák hatóságok egy 47 éves férfit köröznek az üggyel összefüggésben.
A paralimpiai futóbajnok 2013-ban gyilkolta meg a barátnőjét, emiatt 13,5 éves börtönbüntetésre ítélték, amit még nem töltött le teljesen.
