Egyebek mellett 154 milliárd fontnyi orosz vagyont fagyasztottak be, egyéni szankciókat hoztak több mint száz orosz oligarcha ellen. A szankciók Fehéroroszországra is érvényesek.
Moszkva legfőbb szövetségesére vélhetően szintén komoly szankciók várnak.
Az agresszió rettenetes hatásokkal jár Ukrajnában, fájdalmas lesz a Nyugat számára. Oroszországban pedig sok-sok emberélet és egy megrekedt gazdaság lesz az ár. Mindezért Putyinra hárul a teljes felelősség – hangsúlyozza a New York Times szerkesztőségi állásfoglalása.
Nyugati hírszerzők szerint, ha Kijev az oroszok célpontja, be kell keríteniük a legütőképesebb ukrán csapatokat.
A Századvégnek az Orbán-kormány álláspontja mellett békemeneteken is kiálló szakértője arról beszélt a közmédiának, hogy jogilag nehéz megítélni a háborút.
„Különleges katonai művelet” végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében csütörtök hajnalban Vlagyimir Putyin, az orosz hadsereg minden oldalról támadást indított. Ukrajnában pánikhangulat alakult ki, sokan igyekeznek elhagyni az országot. Tudósítóink a helyszínről számolnak be a helyzetről.
Az orosz védelmi miniszter, az orosz légierő és a fekete-tengeri flotta főparancsnokai, vezető állami "propagandisták" és 351 dumai képviselő is a szerdán bejelentett uniós szankciók célpontjai lesznek – írja a brit The Guardian.
Egyelőre nem világos, hogy az orosz csapatok átlépték-e már az ukrán határt vagy egyelőre maradtak a „népköztársaságokban”.
Zseniális, ahogyan az orosz elnök függetlennek ismer el helyeket, majd békefenntartókat küld oda, ezt kellene csinálnia az USA-nak is a déli határánál, de persze ha még mindig ő volna az amerikai elnök, az oroszok nem támadnák meg Ukrajnát – közölte Donald Trump.
Szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben Joe Biden amerikai elnök.
Az orosz elnök szerint a válság megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná. Putyin szerint az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím Oroszországhoz "csatlakozását".
Lehet-e hatással a magyarországi választási kampányra mindaz, ami Kelet-Ukrajnában történik? A HVG két újságírója is az orosz–ukrán határ felé veszi az irányt, előtte viszont összefoglalták a konfliktus eredetét és lehetséges kifutásait a SzavazóFülke podcast rendkívüli adásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők „békefenntartás” céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Az orosz ellenzéki politikus Afganisztán megtámadásához hasonlította a mostani helyzetet. Azzal vádolja Vlagyimir Putyint és a körét, hogy csak el akarják terelni a figyelmet Oroszország valós problémáiról.
Az orosz elnök a Gázexportáló Országok Fórumán arról is beszélt, hogy a globális közösségnek az volna az érdeke, ha az energiaszállítást nem nehezítenék szankciók és korlátozások.
A magyar miniszterelnök azt is mondta, támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán Viktor egy EU-s nyilatkozat mögé bújik.
A Macska-jaj rendezője nagy megtiszteltetésnek nevezte a megbízást.
Azonnali szankciók bevezetését várja Oroszországgal szemben a Nyugattól Volodimir Zelenszkij.
